Szeretetláng – Lelki Napló 1961–1983

Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébetként született, 1913. június 6-án Kispesten, egyszerű, katolikus polgári család gyermekeként. Szüleinek ő volt a tizenharmadik, egyben utolsó kicsinye. Tizenkét éves korára mindenkit elvesztett, a szülei és a testvérei is meghaltak. A serdülőkorú Erzsébet teljesen egyedül maradt, sokféle veszélynek kitéve, de elképesztő akarattal, Istenbe vetett maximális hittel sikerült megőriznie a tisztaságát és lelkileg megerősödve kikerülnie kilátástalannak látszó helyzetéből. Már ezekben az években vágyott rá, hogy Istent szolgálhassa. Tizenhatévesen férjhez ment a nála 35 évvel idősebb, harmadrendi ferences baritonhoz, Kindelmann Károlyhoz, aki özvegyember volt. Hat gyermekük született. Kindelmann Károly 1945-ben meghalt. Erzsébet asszony ettől kezdve egyedül nevelte a gyermekeit, súlyos nélkülözések közepette, hiszen a kommunista államosítás minden vagyonától megfosztotta a családot. Erzsébet asszony munkát vállalt, de több helyről is elbocsátották nyíltan vállalt katolikus hite miatt, és mert nem volt hajlandó aláírni a Mindszenty József hercegprímás elleni ívet, gyermekeit pedig beíratta hittanra. Ezekben az embert próbáló időkben is bízott az Úrban, hite egyetlen pillanatra sem ingott meg.

Az 1961-es esztendő meghatározó volt az életében. Ekkor kapta meg Jézustól fő hivatását, az égi megbízást, más oldalról viszont tragikus esemény fokozta amúgy is feszítő családi gondjait: árván maradt három unokája, akiknek felnevelését magára vállalta. Keményen meg kellett küzdenie, hogy a kicsik ne kerüljenek állami gondozásba, hiszen Erzsébet asszony elmélyült katolikus hite súlyos bűnnek számított a kommunista illetékesek szemében. Az égi és a földi valóság összeért: egyrészt igyekezett maximálisan eleget tenni Jézus és Mária sürgetésének, másrészt haláláig ápolta gyógyíthatatlanul beteg fiát, s nevelte az unokáit. Egyszerre kellett tehát teljesítenie égi és földi feladatait. Nyilvánvaló, hogy e kettős küldetését a gondviselés segítsége nélkül képtelen lett volna teljesíteni.

Az égi kinyilatkoztatásokat életének egyik legválságosabb, legkilátástalanabbnak látszó helyzetében kapja. Jézus azt kéri Erzsébet asszonytól, hogy imádkozzon másokért, segítve ezzel a bűnösöket a megtérésben: „Imádj és engesztelj mások helyett!” Jézus nem titkolja, hogy Erzsébet asszonyra szenvedések várnak, de arra kéri: „Fogadd el a szenvedést a lelkek megtéréséért.” A szenvedések mellett azonban Jézus a kegyelmet is megígéri Erzsébet asszonynak: „Leányom, sokat kell szenvedned, itt a földön semmiféle vigasztalást nem nyújtok, mely a földhöz kapcsolná életedet. Erősítő kegyelmemet szüntelenül reád árasztom, és a Szentlélek erőssége veled lesz.” Jézus megígéri Erzsébet asszonynak édesanyja, Szűz Mária állandó segítségét is. Választottjának azonban teljesen le kell mondania a saját akaratáról, kiüresítenie magát, ahogy azt Krisztus kívánja: „Leányom, mondj le akaratodról, mindig arra kérlek. Megváltó munkámban csak úgy vehetsz részt, ha egészen és állandóan velem egyesülve élsz minden pillanatban… Leányom, tégy meg mindent ernyedetlen szorgalommal a lelkek megmentéséért… A Szentlélek Úristen veled fog munkálkodni, rosszra hajló természetedet segíts átalakítani üdvösséged javára.” Jézus folyamatos áldozathozatalt és odafigyelést kér Erzsébet asszonytól: „Szüntelenül lobogjon benned az áldozat, az imádság és önmegtagadás szelleme.”

A Lelki Napló szerint Jézust és Szűz Máriát is fájdalommal tölti el az, ahogy az emberek élnek a földön. Erzsébet asszony küldetése, hogy engeszteljen azok helyett is, akik nem törődnek Jézussal. Krisztus szomorú amiatt, hogy elutasítjuk őt: „… a legnagyobb boldogság mást boldoggá tenni. Én úgy, de úgy szeretnélek boldoggá tenni benneteket. És ti mégis máshol keresitek (a boldogságot) és nem Nálam. Az Én boldogító kegyelmeimet elkerülitek… Úgy, de úgy fáj!” Jézusnak fájdalmat okoz, ha valaki a kárhozatra jut, ezért Erzsébet asszony feladata, hogy értük is imádkozzon: „Egyetlen léleknek sem szabadna elkárhoznia, kiket papjaim gondjaira bíztam. Ez a szó, hogy elkárhozik, iszonyatos fájdalmat okoz szívemnek. Újra átszenvedném a kereszthalált minden lélekért, de ezerszer nagyobb fájdalommal, mert az elkárhozottaknak már nincs reményük. Vágyaiddal mentsd meg a lelküket!” Mária pedig fájdalmasan zokog, amiért „Oly sok bűn van az országban. Segíts nekem, mentsük meg… Leányom, vidd e lángot, melyet neked nyújtok először… Ez Szívem Szeretetlángja… add tovább!” Erzsébet asszony feladata, hogy a Szeretetlángot a tengerentúlra is elvigye. S hogy mi a Szeretetláng? Mária szavai szerint: „Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus.” Ahogy a Lelki Napló teológiai cenzora, Kovács Zoltán írja: „A Szeretetláng tehát Isten egyik kegyelmi adománya, mely a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a hívő lelki növekedését és megerősíti az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál után pedig megtisztulásának folyamatát gyorsítja.”

A Lelki Napló szerint Erzsébet asszonyt gyakran kísérti meg a gonosz, a kétségeit igyekszik felerősíteni, el akarja hitetni vele, hogy csak képzelődik, ámítja magát és másokat, vagyis hazudik. A hazugság atyja vádolja hazugsággal Krisztus tiszta hitű kiválasztottját, akinek egész lelkét betölti a szeretet. Erzsébet asszonynál váltakoznak a lelki szárazság, a sötétség, illetve a kegyelemmel teljes lelki megtapasztalások. A gonosz kísértéseit mindig a Szentlélek erejével sikerül legyőznie, a sátán ismétlődő támadásai a Szeretetláng kiárasztásának során kudarcot vallanak. Erzsébet asszony lelkileg mindig megerősödve kerül ki a sötétségből, alázatot, türelmet, teljes Istenre hagyatkozást tanul, a szenvedést kereszthordozásnak, a Megváltó Krisztussal való együttműködésnek fogja fel.

Az, hogy Jézus kiválasztotta Erzsébet asszonyt, nem jelentette azt, hogy élete könnyebbé vált volna. Rengeteg megaláztatáson, szenvedésen ment keresztül, gyakran kellett megküzdenie a küldetését övező értetlenséggel, közömbösséggel. Erzsébet asszony éjszaka és kora reggel imádkozott, nappal pedig a családjáról gondoskodott. Alázatos lélekként tisztában volt azzal, hogy látomásait kizárólag Isten kegyelmének köszönheti. Az Üdvözlégy Mária imádságunkba Jézus édesanyjának kérésére beillesztette a következő fohászt: „Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj érettünk, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!”

A Szeretetláng Mozgalom a katolikus egyházon belüli lelkiségi mozgalom, Jézus és Mária az egyház elöljáróin keresztül kérte Erzsébet asszonytól az üzenetek továbbítását. A mozgalom főbb jellemzői a Lelki Napló alapján rajzolódnak ki: törekedni a Jézus Krisztussal való bensőséges egyesülésre és az életszentség elérésére; törekvés Magyarország és az egész világ újraevangelizálására; törekvés a lelkek megmentésére, saját és felebarátaink bűneinek jóvátételére az engesztelődés által; Szűz Mária Szeplőtelen Szíve titkának kinyilvánítása.
Erzsébet asszony Lelki Naplóját eddig több mint húsz nyelvre fordították le. A Szeretetláng Mozgalom ma már az egész világon elterjedt, különösen Dél-Amerikában, a legjobban Brazíliában. Ebben a hatalmas országban több mint 120 városban és helységben vannak Szeretetláng imacsoportok. Magyarországon 130 imacsoport létezik.

Erdő Péter bíboros prímás 2009. június 6-án, Erzsébet asszony születésnapján a Kispesti Jézus Szíve-templomban hirdette ki a „Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom” jóváhagyását. A most megjelent, teológiailag ellenőrzött és engedélyezett Lelki Naplóhoz is a magyar katolikus egyházfő írt Előszót, hangsúlyozva, hogy a mozgalom, „amely a világon számos egyházmegyében püspöki elismeréssel működik, és keletkezésének helyén, itt, Magyarországon is elevenen él, hitelesen katolikus lelkiséget és Mária-tiszteletet hordoz” (Szent István Társulat, 2010.)

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kép: www.konyv.devocionalia.eu