Szerzetesi erények, mint a fenntarthatóság alapjai – Teremtésvédelmi konferencia Pannonhalmán

A konferencián Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a főapátság ezeréves „fenntarthatóságának” titkáról beszélt.

Létezik-e egyáltalán olyan, hogy fenntartható fejlődés? – Ezzel a kérdéssel indította előadását a főapát a II. Teremtésvédelmi konferencián. Mint mondta, a szakemberek véleménye is megoszlik erről, ő azonban nem szeretne igazságot tenni. Az azonban tény, hogy Szent Márton hegyén 996 óta él ugyanaz a szerzetesközösség és áll a monostor, azaz több mint ezer éve fenntartható.

Az elmúlt évszázadokban tapasztaltak alapján kijelenthető, hogy a közösség életútja egyfajta hullámzást mutat. Minden a karizmával indul, azzal a belső tűzzel, ami kisugárzik másokra. Ezt a szerelem első pillanatához, vagy épp egy induló vállalkozásnál az alapító-tulajdonos szerepéhez hasonlította Cirill atya. Majd a karizma mellett, megjelennek a célok. A szervezet megfogalmazza, hogy mire szövetkeznek. A csúcson pedig megjelennek a regulák, a szervezeti és működési szabályzatok, vagy egy családnál a szokások.

A hanyatlás időszakában először a karizma tűnik el. A közös cél – például a gyerekek nevelése – egy ideig még összetart minket, de amikor már csak a szabályok maradnak, akkor már nagyon közeli a vég – hangsúlyozta a főapát. – Ekkor is van azonban még lehetőség újra felfedezni a karizmát, amely újra növekedési pályára állíthatja a szervezetet – tette hozzá.

A Pannonhalmi Főapátság története során eddig 8 hullámhegyet és -völgyet élt át, amelyek a változás fontosságára hívták fel a figyelmet. A folyamatos változás mellett azonban fontos, hogy legyen egy állandó spirituális alap, amire építkezni lehet. Ez a bencés közösség életében a 4 ősi szerzetesi erényt jelenti.

Az első az engedelmesség, amely nem egy gondolkodás nélküli katonai parancsteljesítést, hanem inkább együttműködési készséget takar. Azt, hogy a közösség döntései mindig párbeszéd útján születnek meg. A második az alázat. Ez tulajdonképpen helyes önismeretet, elfogadott énképet takar. Romboló tud lenni ugyanis, ha valaki folyamatosan túlkompenzál és saját kisebbrendűségi érzéseivel terheli a körülötte élőket. A harmadik ősi szerzetesi erény a jó buzgóság, amit kreatív tettrekészségnek lehetne fordítani, amikor folyamatosan azon gondolkozunk, hogyan végezhetnénk a munkánkat még jobban úgy, hogy az a közösséget gazdagítsa. Ennek ellentéte nem csak a passzivitás, amikor valaki elvan, mint a befőtt – figyelmeztetett a főapát. A bencés rend alapító atyja, Szent Benedek szerint létezik a keserű lélekből fakadó rossz buzgalom is.  Amikor valaki ezerrel hajt, de nem azért, hogy a többieknek jobb legyen, hanem hogy lealázza a másikat. A negyedik pedig a hallgatás, ami a kifinomult figyelmet jelenti. Időnként kell ugyanis, hogy pár lépéssel hátrébb lépjünk, és onnan vizsgáljuk a dolgokat, hogy meglássuk a fától az erdőt.

Cirill atya szerint a bencés közösség fenntarthatóságának ezer éve ez a négy ősi szerzetesi erény az alapja. Ebből a lelkiségből pedig cselekvési terv is született, az úgynevezett 5T:

1. Takarékoskodj az energiával!

2. Tudatosan vásárolj!

3. Tölts több időt a természetben!

4. Táplálkozz egészségesen!

5. Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a földön!

A főapát előadása után Szabó Ágoston, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium diákja, mint a Zöld Bizottság elnöke számolt be törekvéseiről. Feladatuk, hogy olyan programokat, fejlesztéseket, kezdeményezéseket valósítsanak meg az intézményben, amelyek a teremtésvédelmet szolgálják.  Munkájuknak köszönhetően ma már például minden hálóban szelektív kukák vannak, és így a teljes intézményben megvalósul a szelektív gyűjtés. Következő céljuk pedig az, hogy palackpréseket szerezzenek be.

Ezt követően Román Zsuzsa megelőző orvostan és népegészségtan szakorvos az egészséges és fenntartható táplálkozásról beszélt. Hangsúlyozta, hogy az étkezés nemcsak biológiai, kémiai, fizikai folyamat, hanem lelkiségi tartalma is van, például, ha az Eucharisztiára gondolunk.

A táplálkozás milyensége az egészségünkkel is összefügg. Bizonyított, hogy a zöldség, gyümölcs és növényi fehérjék rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az egészségben eltöltött életévek meghosszabbításához. Ezen túl az élelmiszertermelésnek és ellátásnak súlyos környezeti követkeményei is vannak. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30, míg az ívóvízfelhasználás 70 százalékáért ezek a folyamatok felelősek.

A konferencián az aktív életmód jelentőségéről is hallhattak a résztvevők. Petényi Mirkó az Aktív és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ kommunikációs igazgatója megdöbbentő, egyszersmind elgondolkoztató adatokat tárt a hallgatóság elé: a felmérések szerint a 18-25 év közötti magyar nők mintegy 25 százaléka több mint 8 órát, 33 százalékuk pedig 6-8 órát ül naponta. A kutatások szerint a halálozások majd’ 10 százalékáért a mozgásszegény életmód a felelős. Mindezeket figyelembe véve azt a célt tűzték ki, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a testmozgást. Az elmúlt években éppen ezért infrastrukturális fejlesztések indultak, bringaparkok, futókörök, via ferrata útvonalak, vándortábor programok létesültek.

Berndt Mihály, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. zajszakértője a zaj testi és lelki egészségünkre gyakorolt hatásait vázolta, míg Szilvácsku Miklós Zsolt, a Magyar Natúrpark Szövetség alelnöke az 5T tájban címmel tartott előadást. Végül a hallgatóság a közösségi vásárokban rejlő lehetőségekről kapott tájékoztatást Polgár Balázstól, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület képviseletében. Ez egy olyan kezdeményezés, ahol a klasszikus piacokat részben online térbe helyezik át. A személyes vásárokat pedig úgy szervezik, hogy a termelőknek a vevők már előzetesen leadják igényeiket, így elkerülhető, hogy például túl sok zöldséget, gyümölcsöt szedjen le a gazda, amelyek végül a kukában végzik.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír