Szlovák hívek zarándoklata Máriaradnára – KÉPRIPORT

Máriaradna évszázadokon át Dél-Kelet-Európa egyik jelentős zarándokhelyének számított, az ausztriai mariazelli bazilikával együtt emlegették. A történelmi Bánátban élő sokféle nemzetiséghez tartozó zarándokokat a kommunizmus alatt is folyamatosan fogadta a kegyhely: a magyar, német, bolgár, horvát, szlovák, cseh híveket, akik lelkileg töltekezni és imádkozni jártak a régió legfontosabb Mária-kegyhelyére.

Máramarosból szlovákok, Bákó környékéről csángók, a szeged-csanádi, de még a szerbiai területeken élő zarándokok is egyaránt Mária oltalmát kérték családjaik életére.

A zarándoklatok március 25-én kezdődtek a helyiek fogadalmi zarándoklatával, és Szent Ferenc ünnepén, októberben fejeződtek be.

A zarándokhelyet a ferences szerzetesek gondozták. A kommunista diktatúra alatt kényszerlakhelyként ide internálták a ferences rendek tagjait. A  testvérek minden tiltás ellenére akkor is fogadták a zarándokokat.

A templom legnagyobb értéke a Mária-kegykép, amelyet a legenda szerint egy hívő bosnyák kereskedő 1668-ban angyali sugallatra ajándékozott a radnai ferenceseknek. A papírból készült kegykép Máriát ábrázolja a kisded Jézussal.

1695-ben a törökök felgyújtották a templomot, de a kép sértetlen maradt, a kápolna tetejéről lehulló tüzes cserepek pedig a rémült gyújtogatók fejére zuhantak.

Az ezután felújított templom az aradiak búcsújáróhelyévé vált már az 1730-as évektől, hivatalosan az Egyház is kultuszhellyé nyilvánította 1750-ben.

*

A nagyváradi és a temesvári egyházmegye területén élő szlovák hívek idén is együtt zarándokoltak Máriaradnára augusztus 10-én, szombaton, hogy Szűz Mária égi oltalmát kérjék a családok, a betegek és a fiatalok számára.

A koncelebrált szentmisét Böcskei László nagyváradi megyéspüspök mutatta be.

A szlovák hívek zarándoklatán jelen volt és a szentmisén koncelebrált Pál József Csaba temesvári megyéspüspök is.

Forrás és fotó: Nagyváradi egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír