Szocska Ábel püspök mondott tanítást a debreceni székesegyházban

Az Előszenteltek Liturgiája a bizánci egyház sajátos nagyböjti szertartása. Szerdán és pénteken, valamint a nagyhét első három napján végzik. Ha a szent negyven napban jelen tudunk lenni e különleges hangulatú szertartáson, emelkedettebb módon élhetjük meg a feltámadás örömét.

Nagyböjt második hetében, március 1-jén a debreceni főszékesegyházban Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezette az Előszenteltek Liturgiáját, amelyen Szocska Ábel nyíregyházi megyéspüspök mondott tanítást.

Prédikációja elején Szocska Ábel püspök őszintén megvallotta, hogy oly sok évnyi böjti időszakkal a háta mögött idén tudatosult benne: a böjtnek nemcsak külső gyakorlatai vannak. „Én eddig valamiért leginkább csak erre figyeltem: milyen ételt fogyasztok, mennyit ajándékozok tovább, milyen jó cselekedeteket próbálok megélni. Ám nem is olyan régen a kezembe került egy lelki írás, ami arra figyelmeztet, hogy

ezek a külső cselekedetek a belső lelki élet nélkül nem sokat érnek”

– mondta a nyíregyházi főpásztor.

Hozzátette: e felismerés nagyon meglepte, számot vetett, mire kellene jobban odafigyelnie, mi az, hogy lelki élet, belső lelki élet. „Nyilván az, ami az Isten színe előtt van, az, amit csak én tudok, s amelyet csak a Jóisten lát. Hogy milyenek az én gondolataim, szándékaim, hogy ott belül mi játszódik le bennem, hogyan élek meg dolgokat.

Számomra ez egy új nagyböjt. Nem a külső cselekedetektől teszi függővé eredményességét, hanem a belső lelki dolgokra akar figyelni. A külső csak eszköz.”

Ha rendet akarunk tenni a pincében, először felkapcsoljuk a villanyt. A mi lelki pincékben a villany nem más, mint az evangélium, annak fényében tudjuk meglátni, mit kell a lelkünkben rendbe tenni – fogalmazott a főpásztor. Majd őszintén megvallotta: neki magának legfőképpen a türelem gyakorlásában kell fejlődnie.

A keresztre feszített Jézus jobbján és balján lévő bűnösök közül az egyik úrrá lett önmagán, és mintha a türelem erényét jobban gyakorolta volna. Halála előtt belátta bűneit, és üdvösségre jutott – fejtette ki Szocska Ábel. – A  türelemre azért van szükségünk, hogy üdvösségre vezessen minket, de csak azok jutnak üdvösségre, akik mindvégig kitartanak. De nem elég csak a böjti időszakban türelmesnek lenni; életünk végéig gyakorolni kell az erényeket.

A türelem kapcsán a nyíregyházi megyéspüspök arról is beszélt, hogy a napokban Kárpátalján járt, ahol a görögkatolikus paptestvérek nem imádkozhatnak a békéért, csak a győzelemért. Micsoda türelemre van szüksége az Egyháznak is ott, mert nem teheti meg azt, amit szeretne – emelte ki a szónok.

„A türelmes ember jobban boldogul az életében – szögezte le Szocska Ábel püspök. – Ezt vizsgálom most én is környezetemben. A türelem akkor születik meg az emberben, ha nem sok mindenre akar egyszerre figyelni, hanem csak arra, ami éppen előtte van.”

H. Varga Eszter beszámolója teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Schön Sára/Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír