A Jánkmajtisi Görögkatolikus Egyházközséget évszázadokkal ezelőtt alapították, 1720 körül. Jelenlegi templomát az Istenszülő templomba vezetésének ünnepére keresztelték 1855-ben. A nagy múltú parókián 2008-ig saját szolgálattevő tevékenykedett, majd a fokozatos népességcsökkenés következtében a lelkipásztorok Fehérgyarmatról jártak át a településre; oldallagosan látták el az önálló parókiát.
Ez a helyzet 2022-re nem változott: a jelenlegi szolgálattevő, Magyar Márton Fehérgyarmatról utazik Jánkmajtisra a hívekhez. A törekvés, hogy a megmaradt jánki görögkatolikus közösség is bekapcsolódhasson az Egyház élő mindennapjaiba most új lendületet kapott
A korábban romos, használhatatlan parókiaépület egy pályázat révén – a teljes külső és részleges belső felújítást követően – befogadó közösségi térré vált, egy másik pályázat segítségével pedig a közösségi programok lendülhettek fel. Az elmúlt időszakban társasjátékkörök, bibliaórák, felnőtt hittanok indultak el, és olyan különleges alkalmat is szerveztek már, mint bibliai ételek kóstolása.
A november 27-i templombúcsúi főpapi szertartásra a kerület papsága, esperese és a helyi történelmi egyházak szolgálattevői is eljöttek. A közösséggel együtt ünnepelt több egyházközség is (a helyi római testvérekkel együtt); a térség országgyűlési képviselője és a megyei önkormányzati képviselő, valamint a jánkmajtisi polgármester, akik a beruházást szintén támogatták és segítették.
Szocska Ábel püspök prédikációjában kiemelte, milyen ritka, hogy ezt az ünnepet választják a templom címünnepének. A főpásztor az ünnep és az elhangzott evangéliumi szakasz szoros egymásrautaltságát is hangsúlyozta: a templomban nevelkedő Mária iránymutatást kap a helyes magatartásra, az Isten szeretetére és a felebarátok, az embertársak szeretetére és segítésére; azt a szociális érzékenységet adja maga is tovább.
Jézus pedig az irgalmas szamaritánus történetében hív ugyanerre minket. A püspök az evangéliumi történet egyes szereplőiről gondolkodtatott el: mindannyian felismerhetjük mindegyik szerepben önmagunkat.
Ferenc pápa gondolatait idézte fel, aki szerint az az ember, aki nem veszi észre szenvedő embertárását, nem szereti igazán Istent. Aki Isten törvényeit kívánja megélni, annak oda kell figyelnie embertársaira; meg kell állnia, ahogyan tette ezt az irgalmas szamaritánus. „Aki megáll és odahajol, csak az veszi észre, hol van nehézség, hol és hogyan kell bekötöznie a másik sebeit – testi és lelki sebeit egyaránt” – mondta a nyíregyházi megyéspüspök. Hozzátette: mi magunk is voltunk már elesettek, akik mellett elmentek, és akiket valaki felemelt, meghallgatott, akinek bekötözték a sebeit.
A közösségi ház, mely most megújult, rokonságot mutat az előbbi történettel – tette hozzá a szónok. – A romos épület mellett mindenki elment, azok vették észre, hogy ott változtatásra van szükség, akiktől ezt nem is vártuk volna. Jézus a törvénytudóhoz fordul, de tőlünk is kérdezi: „te a történet hallatán kihez hasonlítanád önmagad?”
A Szent Liturgia végén Magyar Márton oldallagos adminisztrátor, helyi szolgálatevő megköszönte mindenkinek a segítséget és jelenlétet.
Köszöntőt mondott Tilki Attila képviselő, majd a jelenlévők közösen átvonultak a közösségi házhoz, ahol megtörtént az épület megszentelése. Végezetül a főpásztor szentelt olajjal írta mindenki homlokára Krisztus jelét, a keresztet.
Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye
Szöveg és fotó: P. Tóth Nóra
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria