Szokolay Sándor: Margit, a hazának szentelt áldozat – misztériumopera a Margitszigeten

A középkori Margit-legenda alapján készült Margit, a hazának szentelt áldozat színpadon egyesíti a szerző ’90-es évekbeli műveinek két fő irányát: tematikája egyszerre szakrális és magyar. A mű Árpád-házi Szent Margitról szól, akit édesapja, IV. Béla, felajánlott Istennek, ha megmenti országát a tatároktól. A főhős vállalja a még születése előtt neki szánt küldetést. Az operában annak az útnak állomásait követhetjük végig, melynek során a domonkos rendi apáca, Margit áldozata beteljesedik.

Az 1995. december 21-én az Erkel Színházban bemutatott kétfelvonásos „misztériumoperája” (szövegkönyv: Nemeskürty István Ráskai Lea Margit-legendája alapján) kapcsán Szokolay Sándor így írt: „A nemzet morális megszólítása régóta foglalkoztat.” A mű megjeleníti a domonkos rend lelkiségének tartóoszlopait: a világosság és az igazság hirdetését is.

A Magyar Művészeti Akadémia – néhai tagja művéről lévén szó – jó kapcsolatban áll Szokolay Sándor családjával, akik szellemi örökségének kezelői, így hamar egyeztetésre került sor az operaszerző hagyatékát gondozó Szokolay Orsolyával. A megbeszélésen leszögezték, hogy mind a hazai domonkos rend, mind Magyarország és a magyar kultúra számára valódi ünnep lehet a Margit, a hazának szentelt áldozat című opera újbóli színpadra állítása 2021-ben, az előadás a budapesti bemutatót követően útjára indulhatna a fővároson kívül vidéki és határon túli turnékra is.

A zeneszerző lánya, Szokolay Orsolya nagy örömmel fogadta és támogatja édesapja művének újbóli színpadra állítását:

„Úgy éreztem, csodálatos alkalom lenne, hogy a mű huszonöt év hallgatás után ismét felcsendüljön, (...) Naiv lelkesedésünk, szívügyünk szolgálatában hamar pártfogókra talált, és arról is megbizonyosodhattunk, hogy küldetésünket az Égiek áldása kíséri.”

Édesapám hetedik operája megírásával a nemzet halk morális megszólítására vállalkozott, üzenete most is hozzánk szól. Margit látja, hogy a tatár majd’ mindent elpusztított, és a magyar azt pusztítja, ami megmaradt: egymást! Az operát Margit feszíti drámává, és hite adja a feloldást.”

Az örökség- és jogkezelő kiemelte, hogy Szokolay Sándor legjelentősebb sikereit operaszerzőként érte el, és már első operáját, a Vérnászt is hazai és nemzetközi elismerés fogadta. Egész pályafutását végigkísérő vokális, színpadi műveiben teljesedett ki alkotói életútja. Hét operát komponált és továbbiakat tervezett. Témáit gondosan megválogatta, hosszas kutatómunkával és lelki ráhangolódással merült el a cselekmény és a mondanivaló lényegében.

„Bízom benne, hogy édesapám eredeti elképzelése szerint a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon megvalósuló előadás a nagyszerű előadóknak és alkotóknak köszönhetően ma is nyitott szívekre talál” – fogalmazott az örökös.

A misztériumoperát szeptember 8-án a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon mutatják be újból. Közreműködőinek a klasszikus zenei szakma olyan neves szereplőit sikerült megnyerni, mint a Kossuth- és Liszt-díjas Kovács János, aki a produkció művészeti tanácsadója, a bemutató karmestere pedig Cser Ádám, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója. A produkcióhoz zenei tanácsadóként csatlakozott Bátor Tamás, a Müpa koprodukciós igazgatója, operaénekes, aki mindemellett Béla király szerepét is énekli majd ebben a rendezésben, éppúgy, mint a Szokolay-mű 1995-ös bemutatóján. Az előadás mellé állt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Kodály Kórus Debrecen is. A rendező Gemza Péter, a Csokonai Színház igazgatója. A címszerepet a Junior Príma díjas Horti Lilla, a fiatal operaénekes-generáció egyik legkiemelkedőbb alakja formálja majd meg, a szereposztás továbbá olyan neveket vonultat fel – többek között –, mint a Liszt-díjas, érdemes és kiváló művész Németh Judit, a Liszt-díjas Wiedemann Bernadett vagy a nemzetközi színpadokon is ismert Fodor Bernadett.

Forrás: Coopera

Fotó: Magyar Állami Operaház (archív)

Magyar Kurír