Szudán: A konfliktus egyre fokozódik, a misszionáriusok is kénytelenek elhagyni az országot

Reménysugár volt a hír, amely szerint a szudáni kormány nyitott arra, hogy részt vegyen az Egyesült Államok által támogatott genfi tárgyalásokon. Úgy tűnt, újraindulhat a párbeszéd a Szudáni Fegyveres Erők (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között. Július 31-én viszont újabb hír érkezett, hogy állítólag merényletet követtek el Abd el-Fattáh el-Burhán tábornok, a szudáni hadsereg vezérkari főnöke ellen.

Az Africa Intelligence értesülései szerint a tárgyalásokat folytatják, és az USA (amely 2023 nyarán, néhány hónappal a háború kitörése után, Szaúd-Arábiával együtt Dzsiddában nyitotta meg a máig sikertelen tárgyalásokat) meg van győződve arról, hogy kezdenek konkrét eredményeket elérni.

Tom Perriello, az Egyesült Államok megbízottja szerint a sokadik kísérlet a tárgyalások újraindítására azért lehet sikeresebb, mert megpróbálnak tanulni az elődök kudarcaiból. Azonban már most sokan bírálják a tárgyalásoknak ezt a szakaszát is: a Mini Minnawi által vezetett Szudáni Felszabadítási Mozgalom rosszallását fejezte ki, amiért az USA csak az RSF-et és a SAF-ot hívta meg az augusztus 14-re tervezett tárgyalásokra, kizárva minden más civil társadalmi csoportot. Eközben

a helyzet egyre tragikusabb, totális humanitárius katasztrófa zajlik.

A szudáni katolikus közösséget – ahogy mindenki mást is – megviseli a drámai helyzet. Június végén Szudán és Dél-Szudán püspöki konferenciája találkozót szervezett a rendkívül sürgető és drámai kérdések miatt.

„Kétségbeejtő helyzetben vagyunk – mondta a Fides missziós hírügynökségnek a szudáni és dél-szudáni püspöki konferencia főtitkárhelyettese, Biong Kwol Deng az el obeidi egyházmegyéből. – El kellett költöznöm Jubába (Dél-Szudán fővárosa – a szerk.). Mint sok egyházi vezetőnek, nekünk is el kellett hagynunk a szudáni területeket, mert túl veszélyessé váltak, de folyamatosan kapom a híreket. Legutóbb néhány napja kaptam hírt egy rokonomtól, aki a háború kezdete óta Kartúmban van, és azt mondja, hogy mára már nincs olyan szeglete az országnak, amelyet ne érintene a konfliktus, mindenhol állandóan harcok dúlnak. Ha őszinte akarok lenni, jelenleg azt kell mondanom, hogy nincs remény, mert a kormányzati források kijelentették, hogy nem hagyják abba akkor sem, ha sokan a harcok befejezését vagy legalábbis a fegyverszünetet sürgetik.”

„A püspöki konferencia – folytatta Biong – lelkipásztori levelet küldött, amelyben sürgetőnek nevezi a szudáni párbeszéd megkezdését, és szembenéz a Dél-Szudánban is jelen lévő számos problémával. Ezek közé tartozik a Szudánból érkező sok menekült. Sokan eleve Dél-Szudán állampolgárai, akik a rendkívüli szegénység, az áradások vagy a konfliktus okozta problémák miatt hagyták el az országot, és most kénytelenek visszatérni. Egyházként megpróbálunk tenni értük mind Szudánban, mind Dél-Szudánban. Jelenleg a kitelepítettek helyzete ijesztő, Kordofán térségében (az ország közepétől Dél-Szudán széléig húzódó hatalmas terület – a szerk.) is sok a menekült, megpróbálunk segítséget nyújtani nekik. Nehezíti a helyzetet a nagy esőzések ideje,

az embereknek mindenre szükségük van, vízre, élelmiszerre, gyógyszerekre, mindenből hiány van, és úgy tűnik, hogy a nemzetközi közösség megfeledkezett Szudánról a gázai és ukrajnai konfliktusok árnyékában.”

A katolikus közösség egyre kisebb a kényszerű elvándorlások, a jelenlegi legnagyobb menekültválság miatt. Sajnos egyre kevesebben vannak,

a Szeretet Misszionáriusai (Teréz anya nővérei), akik jelen voltak az el obeidi egyházmegyében, a múlt hónapban elmentek, és velük együtt a Szent Szív nővérek és a komboniánus atyák is.

Kartúmtól délre, Kostiba mentek, és tovább haladnak Juba felé.

Biong atya elmagyarázta, hogy Szudánban vannak az északi, núbiai származású keresztények és a dél-szudáni keresztények, akik Dél-Szudán 2011-es függetlenné válása után is Szudánban maradtak. Mindkét csoport nehéz helyzetben van, azért is, mert nem érkeznek segélyek kívülről. Megvan viszont a lehetőségük, hogy védett helyeken gyűljenek össze szentmisére ott, ahol vannak papok. A papok általában egyedül vannak egy területen, vagy ketten, de akkor nagyon nagy területen kell dolgozniuk.”

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás: Fides

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír