Szuromi Szabolcs a Szentatya új motu propriójáról

Az egyházi bíróságok előtt zajló házassági perek eljárási idejének lerövidítését és az arra vonatkozó lehetőségeket már több éve vizsgálták az egyházjogi szakértők. Ennek megoldására Ferenc pápa több alkalommal is felhívta a figyelmet.

A Szentatya kérésére az Apostoli Szentszék bíróságai – a Rota Romana dékánjának vezetésével – egy, a gyakorlatba átültethető, olyan tervezetet dolgoztak ki, amely nem változtat a házasság kinyilatkoztatott – a Krisztus tanítása alapján álló – felbonthatatlanságán, azonban képes arra, hogy a bizonyosan érvénytelenül megkötött házasságokban a végrehajtható ítélet megszületését időben jóval gyorsabbá tegye.

Mivel a házasság érvénytelenségének megállapításához XIV. Benedek pápa (1740–1758) döntése óta kötelező volt a legalább két bírósági fokon hozott egybehangzó döntés, így kézenfekvő volt a kánonjogászok számára olyan eljárási egyszerűsítést ajánlani, amely bizonyos feltételek fennállása esetén elégségessé teszi az egyetlen – vö. első – fokon hozott bírói döntést.

Ferenc pápa ezt – a hozzá hónapokkal ezelőtt eljuttatott – szakértői ajánlást mérlegelve alkotta meg a 2015. szeptember 8-án kiadott eljárási változtatást (Mitis et misericors Iesus kezdetű motu proprio).

A dokumentum abban az esetben teszi lehetővé a házasság érvénytelenségéről egyetlen bírósági szinten meghozott ítélet végrehajthatóságát (hangsúlyosan nem a válást!), amennyiben az elsőfokú bíróság megállapítja azt, és egyik házas fél és az úgynevezett „kötelékvédő” (akinek az érvényes házasság védelme a feladata) sem él a bírói döntéssel szembeni fellebbezési jogával.

Az új dokumentum többi rendelkezése már eddig is létező kánonjogi alapelvek megerősítését tartalmazza, amelyek hangsúlyozásával a pápa rá kíván mutatni a további esetek gyorsításának eszközeire, például a helyi – hierarchikusan magasabb szinten elhelyezkedő – érseki bírósághoz való fellebbezésre, amely az adott országon belüli gyorsabb ítélethozatalt húzza alá. Ezzel együtt a Szentatya fenntartja a Rota Romana eddigi tradicionális illetékességét.

Szintén nem új alapelv az sem, hogy a megyéspüspöknek a saját egyházmegyéje területén legfőbb bírói hatalma van, valamint az egyetlen bíró alkalmazása az eljárás során, az úgynevezett társas (három bíróból álló) bírói testület helyett.

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír