Tábori lelkészek szakmai napja a mesterséges intelligenciáról Budapesten

A tábori lelkészi szakmai napon Molnár József László digitális kommunikátor, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) tagja tartott előadást, Kinyír minket a mesterséges intelligencia? Igen, de nem úgy… címmel.

Az előadó leszögezte: az intelligencia fogalmának, amelyet alapvetően a logika, a megértés, a tudatosság, a tanulás, az érzelmi tudás, az érvelés, a tervezés, a kreativitás és a problémamegoldás kapacitásaira alkalmazunk, nincs pontos definíciója. Magyarázatára jobbára leegyszerűsített vagy általános formát használtak a 20. században. A ’80-as évektől sikerült árnyalni a képet: az intelligencia alatt ekkor már a mentális tevékenységeket értették, de a szűkös értelmezési keret ellenére látszott, hogy a pszichológusok szerint más típusú intelligenciát is meg lehet fogalmazni.

A spirituális intelligencia is agyi tevékenységhez kötődik – tette hozzá Molnár József László. – Imádkozó-elmélkedő embereket képalkotó berendezésekkel vizsgálva a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy van olyan agyi pont, amely spirituális tevékenységhez kapcsolódik.

A mesterséges intelligencia, amely az elmúlt évben robbanásszerű sajtófigyelmet kapott, olyan gépi tevékenységként írható le, amely az emberi intelligenciát utánozza. Napjaink és a közeljövő meghatározó technológiája évtizedes múltra tekint vissza: egyik látványosan megfogható alapkövét a Deep Blue, az IBM amerikai informatikai vállalat által kifejlesztett sakkgép jelentette, amely 1997-ben New Yorkban legyőzte Garri Kaszparov orosz sakkvilágbajnokot egy szabályszerű hatjátszmás páros mérkőzésen. Húsz évvel később egy Libratus nevű program már pókervilágbajnokokat vert meg úgy, hogy a szoftver „tudta”, hogy meg kell vezetni a játékostársakat – ismertette az előadó.

Az olyan chatbotok, mint a ChatGPT vagy a Bard, határai felmérhetetlenül nagyok, hatásuk felbecsülhetetlen. Ezek tulajdonképpen nagy nyelvi modellek, amelyek a szöveget kódokká alakítják; a kódok végül bekerülnek a neurális hálózatba, és a rendszer megkezdi az osztályozást: beviszi a betűket, a szavakat, a mondatokat a kolosszálisan nagy adatbázisokba – fejtette ki Molnár József László.

A mesterséges intelligencia, bár megkerülhetetlen előnyökkel jár, tud félelmetes lenni, mert a nyelvet támadja. Márpedig a nyelv miatt működik a természetes intelligenciánk, sőt nem utolsósorban a nyelv az, amely által megszólalt a megváltás.

A lényeglátás képessége hiányzik a mesterséges intelligenciából; a hitrendszer, a gondolkodás, a valóság megtapasztalása nem működhet lélek nélkül

– hangsúlyozta Molnár József László.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a tábori lelkészek számára az olyan válságjelenségek tényleges problémaként merülhetnek fel, hogy az emberi személyiség alapjaiban változott meg a digitalizáció korában, az emberi kommunikáció pedig jelentős mértékben átalakulhat, a társas kapcsolatok beszűkülhetnek. Ahhoz képest, ahogy az emberek teremtettsége, a Teremtőhöz való hitbéli viszonya megnyilvánul, a mesterséges intelligencia nem intelligencia – szögezte le az előadó. Kiemelte: nem megkerülhető a katonalelkészek sajátos helyzete, hiszen nekik folyamatosan kommunikálniuk kell a digitalizációval járó veszélyeket annak a fiatal(abb) korosztálynak, amellyel rendszeresen találkoznak.

A szakmai napon Berta Tibor dandártábornok, katolikus tábori püspök is részt vett, aki elmondta: régi hagyomány, hogy a tábori lelkészek hónapról hónapra szemináriumi jellegű találkozón vesznek részt – ettől az évtől kezdve meghívott előadókkal.

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton

Fotó: Nagy Gábor

Forrás: Katolikus Tábori Püspökség

Magyar Kurír