Tabuk nélkül a pornográfiáról – Beszélgetés Tokodi László domonkos szerzetessel

Tokodi László domonkos szerzetessel, a két könyvet kiadó Szent II. János Pál Intézet elnökével beszélgettünk. 

Kérdésünkre, hogy mi indította a Szent II. János Pál Intézetet a könyvek megjelentetésére, Tokodi László felidézte: tavaly májusban a Máriabesnyőn megrendezett családkongresszuson hallotta a két kiadványról M. Dulácska Csilla előadását, aki felvetette, milyen jó lenne, ha itthon is kiadnák a köteteket. A pornográf tartalmak ugyanis mára annyira elterjedtek és olyan könnyen hozzáférhetők, hogy már kisgyermekkorban foglalkozni kell ezzel a témával. Tokodi László, az intézet elnöke, felvállalta a könyvek ügyét.

Nem véletlen, hogy a kisebbeknek szóló kötet olvasói célcsoportjába már a háromévesek is beletartoznak, hiszen ebben az életkorban a gyerekek már sok mindent felfognak a körülöttük lévő világból, és érdeklődnek, kérdeznek is. Csaknem meztelen testeket ábrázoló képeket is láthatnak az utcai plakátokon vagy a filmekben a tévében. Ha például éppen akkor ébred fel és megy át a szüleihez egy kisgyerek, amikor egy ilyen jelenet megy a tévében, az a

fél másodperc elegendő lehet ahhoz, hogy beleégjen az agyába a pornográf tartalom.

A Szent II. János Pál Intézet tevékenysége alapvetően a házasságra való felkészítés, a család megerősítése, a gyermekáldás és a gyermeknevelés segítése. Pornográf tartalmakkal kapcsolatos, gyerekeknek szóló könyv eddig nem volt a magyar könyvpiacon, így a szülők sokszor segítség nélkül maradtak, ha erről a témáról szerettek volna beszélgetni a gyermekeikkel. Az intézet vezetője ezért úgy gondolta, mindenképpen szükséges magyar nyelven is kiadni Kristen A. Jenson köteteit.

Tokodi László OP statisztikai adatokat is ismertetett a pornográfiával kapcsolatban. Csonka Balázs 2019-ben megjelent Kész fantázia – Amit tudni akartál a pornográfiáról, de soha nem merted megkérdezni című könyve a pornográf tartalmakat megosztó legnagyobb weboldal, a Pornhub kimutatásaira hivatkozva közli: a felhasználók 31 százaléka a 17–24, 29 százaléka a 25–34, 17 százaléka a 35–44, 11 százaléka a 45–54, 7 százaléka az 55–64, 4 százaléka pedig a 65 évnél idősebb korosztályból kerül ki.

A kutatások szerint a tizenévesek döntő többsége látott már pornográf tartalmat, és minden harmadik serdülő rendszeres felhasználónak számít ezen a téren.

A hazai kutatások során több mint 12 ezer felnőttet kérdeztek meg arról, hány évesen látott először pornográf tartalmat, illetve serdülőként milyen rendszerességgel nézett ilyet. A válaszok alapján 18 éves koruk előtt a nők 69, a férfiak 86 százaléka látott pornográf képeket, filmet, videót. Tizennégy év alatt ez az arány a nőknél 32, a férfiaknál 48 százalék. Ami a rendszerességet illeti, kamaszként a férfiak fele, a nők negyede nézett pornót legalább hetente, s minden harmadik férfi és minden hetedik nő ennél is gyakrabban. Tizenéves korban napi szinten a férfiak 14, a nők 1,5 százaléka használt ilyen tartalmakat. A kérdőívet kitöltők átlagéletkora 39 év volt. A kutatás alapján megállapítást nyert: az online pornófogyasztás robbanásszerű térnyerése elsősorban a széles sávú internet elterjedésével hozható összefüggésbe. Ezért külön is kiértékelték a 30 éves vagy annál fiatalabb kérdőívkitöltők válaszait, azokét, akiknek életében a széles sávú internet korszakának beköszönte a serdülőkorukra esett vagy megelőzte azt. A nők esetében jelentős generációs különbséget nem találtak a kutatók. A férfiaknál viszont a következő a változást tapasztalták: a válaszadás idején 30 éves vagy annál fiatalabb férfiak 80 százaléka tizenéves korában legalább hetente egyszer nézett pornográf filmet, videót. 57 százalékuk minimum heti három-négy alkalommal, 30 százalékuk naponta, 7 százalék pedig naponta többször is. 

A Szent II. János Pál Intézet elnöke kifejtette: a széles sávú internet elterjedése előtt főként újságárusoknál vagy videotékákban lehetett hozzáférni pornográf kiadványokhoz, és a gyermek ezeket nem vehette meg. Az internet esetében azonban más a helyzet: ott szabad a hozzáférés, semmiféle adatot nem kell megadnia a fiatalnak. Egy felugró ablakban esetleg megjelenik a kérdés, hogy a felhasználó elmúlt-e tizennyolc éves, ám ha a gyerek igennel válaszol, az életkorát senki nem ellenőrzi le.

Ez az arcnélküliség és anonimitás nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tinédzserek vállalják a kockázatot, és megnéznek felnőtteknek való képeket, videókat.

Kérdésünkre, hogy vajon miért olyan magas a pornográf tartalmakat fogyasztók aránya a húszévesnél idősebbek körében, Tokodi László azt felelte: papi szolgálata során úgy tapasztalta, hogy akiknek az életében felnőttkorban problémaként van jelen a pornográfiafogyasztás, azoknál ez a történet általában tinédzserkorban kezdődött. A pornográfia önkielégüléssel párosul, és a kettő együtt hetek, hónapok alatt függőséget alakíthat ki, amelytől felnőttként sem könnyű szabadulni. Mindez hátrányosan hat az érzelmi életre, a kapcsolatokra. Akik ilyen problémával küzdenek, azok mellett hiába van ott a házastárs, a szexualitás nem közös élmény lesz. Egy nő intimitásra vágyik, nem lehet csak úgy leteríteni, de a férj nem biztos, hogy hajlandó romantikázni, beszélgetni a párjával az együttlét előtt vagy után.

Van férfi, akinek nincs kedve ehhez, inkább bemegy a fürdőszobába, előveszi a telefonját, és gyorsan hozzájut az élményhez, amire vágyik.

Az fel sem tűnik neki, hogy a feleségétől egyre inkább eltávolodik. (Persze nők is megtehetik ugyanezt, de inkább férfiakra jellemző ez a probléma.) A kapcsolat nagyon megromolhat ettől. Tokodi László azt is elmondta, tud olyan házaspárról, ahol a férj és a feleség a gyermekáldástól való félelem miatt nem él szexuális életet, ami nonszensz, hiszen a Katolikus Egyház is támogat olyan módszereket, amelyek mindenféle fogamzásgátló szer vagy eszköz nélkül is lehetővé teszik a gyermekáldás elkerülését.

László atya leszögezte: a szexualitás iránti vágy hasonló az éhséghez. Ha az ember éhes, ennie kell. Ugyanakkor minden férfi és nő alapvető vágya, hogy társa legyen, megélje a szeretetet a másikkal. Elsősorban erről szólna a szexualitás, aminek kiforgatott változata a pornográfia. 

Beszélgetésünk során szóba került az is, hogy a pornográfia robbanásszerű terjedése mögött bizonyos érzelmi elsivárosodás is állhat. A domonkos szerzetes ezzel kapcsolatban elmondta:

atomizálódik a társadalom, nemcsak a család, hanem mindenféle közösség felbomlóban van.

Hiányoznak a valódi társas és közösségi élmények, s az a kérdés is felmerül, hogy van-e kapcsolatunk önmagunkkal. Nagyon sokan nem ismerik és nem is értékelik önmagukat. Ez összefüggésben lehet azzal is, hogy otthon vagy az iskolában olyan elvárásoknak tették ki őket, amelyeknek nem feltétlenül tudtak megfelelni, és nem tapasztalhatták meg azt, hogy önmagukban is értékesek. Aki nem értékeli magát, az fél odalépni egy lányhoz, mert azt gondolja: csúnya vagyok, úgysem fog szeretni. Ugyanakkor vágyik a szeretetre, az együttlétre, a szexualitásra, s ha másképpen nem megy, hát megoldja pornóvideók nézésével. Ha az alapvető magabiztosság megvan valakiben, akkor sokkal könnyebben kapcsolódik másokhoz, de ezt a magabiztosságot ahelyett, hogy erősítenék, sokszor inkább leépítik az emberekben. Az egész probléma oka egy szóval összefoglalva: a bűn. A bűn pedig bűnt szül, és kialakulnak a bonyolult rendszerei. Egy apró tett lavinát indíthat el.

Hatással vagyunk egymásra társadalmi szinten is. Ha rosszat teszek, az nem csak nekem rossz, a másiknak is ártok vele.

Ha a házasságban élők is a pornográfiához nyúlnak, azzal semmibe veszik önmagukat, és mindenekelőtt a társuk emberi méltóságát. Elszakadtunk Istentől. Ha nem ismerjük fel, hogy Isten, azaz a Szentháromság képére és hasonlatosságára teremtett, kapcsolatra született emberek vagyunk, akkor eluralkodhatnak az életünkben az olyan jelenségek, mint a pornográfia. A Szentháromság műve, hogy nem csak az én létezik, hanem a te is. A szeretet mindig csak kapcsolatban működik. Ha csak én vagyok jelen valamiben, nem tudok szeretni, és így a legfontosabb marad ki az életemből, mert szeretet nélkül semmi sincs. Isten maga a szeretet, nélküle pedig csak a semmi van. Akinek az életében nincs igazi szeretetmegtapasztalás, az ürességet él meg. Ha valaki nem érzi, hogy Istennek és a szüleinek szeretett gyermeke,

akit nem az eredményeiért szeretnek, hanem önmagáért, akkor valami módon ki akarja majd érdemelni a szeretetet. Teljesíteni akar, mert azt gondolja: nem én vagyok a fontos, hanem az, amit csinálok.

Meg kell ezt tanulnom. Hol tanuljam meg? A pornográfia jó eszköznek tűnhet számára. A pornóvideókban majd megmutatják, hogyan kell a szexualitást profi módon csinálni. És akkor ez lesz fontos számára. Holott nem ez a lényeg. Hanem az, hogy egy kapcsolatban az ember megtapasztalhatja a társa feltétlen szeretetét, és ehhez nem kell semmilyen teljesítményt felmutatnia. Ez a szexualitás lényege: hogy az ember nemcsak lelki, hanem testi szinten is megtapasztalhatja ezt. Emellett közvetlenül és különleges módon megélheti azt is, hogy a házasságban a szexualitás teremtő erővel bír. A pornográfiában ez fel sem merül, szó sincs benne a gyermekről, arról, hogy az egész kapcsolat célja valahol a teremtés.

A házasságban megélt szexualitásban ezzel szemben nem csak én vagyok, hanem mi vagyunk, és még egy harmadik is megjelenik a kapcsolatban.

A szeretet a termékenységről is szól, a pornográfia viszont mindig csak egyetlen emberről, és arról, hogy nem kell senki és semmi, egyedül én elég vagyok. Ez egoizmust szül, egy csak rólam szóló világot épít fel, s végül diktatúrába is átfordulhat: én mondom meg, mi legyen, a többiek csak eszközök számomra. A pornográfia egyik nagy veszélye éppen az, hogy tárgyiasítja a személyt. Amikor a másikra már nem személyként tekintek, hanem tárgyként, aki csupán kiszolgálja az igényeimet, akkor ott nincs helye a szeretetnek, eltűnt a te, eltűnt a közösség.

A pornó egyfajta boldogságkeresés, de tévútra visz, mert annak a boldogságnak, amit egy kapcsolatban megélhetünk, csupán egy kis töredékét adja.

A boldog házasságban megélt szexuális élmény mérhetetlenül több a pornográfia nyújtotta élvezetnél. Mégis van, aki inkább ezekhez a morzsákhoz ragaszkodik, holott ott van a lakoma. Isten nem arra hív minket, hogy nyomorogjunk, hanem hogy kiteljesedjünk, de ez csak a házasságban és a szeretetben lehetséges, a kapcsolatban megélt szexualitásban. A kapcsolatra a szexualitás egyfajta pecsétet nyom, még jobban megerősíti. Ez testbeszéd, kommunikáció, de az kell hozzá, hogy engedjem megszólalni a másikat is. Szent II. János Pál pápa a Szentírásra alapozva fogalmazta meg A test teológiája című könyvben: az ember nemcsak lélek, hanem lélek és test szétválaszthatatlan egysége. A halállal e kettő elválik egymástól, de ez nem normális állapot, a mennyben a szentek alig várják, hogy feltámadhassanak testükben, és végre beteljesedhessen az üdvösség.

A szexualitás szoros kapcsolatban áll a valódi szeretettel és Istennel. Az éroszélmény, a jó szexualitás istenélményt ad az embernek.

A valódi emberi kapcsolatokhoz szükség van szeretetre, áldozatra, erőfeszítésre, míg a pornográfiához egyikre sem. A domonkos atya ezzel a felvetéssel kapcsolatban Jézus szavaira emlékeztetett: „Tágas a kapu, és széles az út, mely a romlásba visz – sokan bemennek rajta. Szűk a kapu és keskeny az út, amely az életre vezet – kevesen vannak, akik megtalálják” (Mt 7,13–14). A könnyebb mindig vonzóbb, de ez csak a most. A kiteljesedést ez nem adja meg.

Kristen A. Jenson könyveit a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepén mutatták be. A Szent II. János Pál Intézet elnöke elmondta: ez tudatos döntés volt, a tisztaságot szeretnék felragyogtatni. Nagyon fontos, hogy a szeméremérzet mint erény a helyén legyen bennünk, és erős legyen, mert csak így tudjuk megőrizni a teremtéskor kapott tisztaságunkat. A két könyv segít néven nevezni a dolgokat, s egyértelműen kimondani, hogy mi a jó, és mi a rossz. Ha ezt megtesszük, könnyebb lesz együtt élnünk a környezetünkben tapasztalható rossz hatásokkal is, amelyekre befolyásunk ugyan nem lehet, de kialakíthatjuk a hozzájuk való megfelelő viszonyunkat.

A pornográfiával kapcsolatos helyes látásmód megszületésében döntő szerepe van a családnak.

Ha a szülők nem beszélnek erről a témáról a gyermekeikkel, akkor majd mások megteszik ezt, de könnyen lehet, hogy nem a megfelelő értékrend szerint. A két könyv hasznos szókincset és módszereket ad a szülőknek a pornográfiával kapcsolatos beszélgetésekhez, amelyekre szükségük van a gyerekeknek ahhoz, hogy világossá váljon számukra, milyenek is a jó, illetve a rossz képek. Ezt mindig egyértelműen meg lehet állapítani, a határ nagyon éles. 

Szerző: Bodnár Dániel 

Fotó: Fábián Attila; Lambert Attila (nyitókép)

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2023. január 29-i számában jelent meg.