Találkozás Máriával – 15. roma zarándoklat Mátraverebély-Szentkúton

Hagyománnyá vált, hogy az ország roma közösségei évről évre találkozót adnak egymásnak Mátraverebély-Szentkúton. Érkeznek a buszok, énekelve vonulnak be a zarándokok: felnőttek, sok-sok gyerek, idősek, fiatalok, kamaszok, apróságok. Orosz Lóránt OFM a kegyhely igazgatója fogadja az érkezőket. Boldog Ceferinóról tanít: „Megéri segíteni” – hozza fel Ceferino példáját, aki egy vért köhögő ember segítségére volt, akiről később kiderült: a városka polgármesterének testvére. „Isten megjutalmazza az irgalmas cselekedetet; van, hogy azonnal, van, hogy később” – buzdított a szerzetes. „Kívánom Isten bőséges áldását, hogy a zarándoklat hozzon gyümölcsöt mindannyiuk életébe” – szólt a közösséghez.

A zarándokok ezután Mária köszöntésére énekszóval a kegyszobor elé sereglettek. Mihály Gusztáv akolitus vezetésével énekeltek a szátoki gyerekek, a Teréz anya nővérei vezette csoport Üdvözléggyel köszöntötte Máriát, egy borsodi csoport pedig csendes imával készült a szentmisére. Közben szelfik, csoportképek készülnek. Kilépve a templomból a gyerekek egy része a számukra szervezett kézműves foglalkozásra igyekszik, a felnőttek a kegyoltár előtt hallgatják a tanúságtevőket. Éppen Oláh Borbála beszél. Karancsságról érkezett, szerteágazó módón kapcsolódik a helyi egyház életébe: lelkipásztori munkatárs, a Szent Ferenc Szegényei Alapítvány munkatársa, a karitászcsoport vezetője. Mindehhez a munkához Isten jelenlétéből nyeri az erőt. Dicsőítés következik, egy Esztergomból érkezett kórus segíti a szentmisére való készületet. Majd Kerezsi János tanúságtétele következik. A kántorjánosi parókus tíz év szolgálata tapasztalatairól beszél, a cigányság és a magyarság egymáshoz való közeledéséről.

Az országosan fontos eseményre mintegy 30 településről érkeztek a zarándokok. A Boldog Ceferino Intézet (BCI) által kezdeményezett és az MKPK által támogatott zarándoklat egy azon sok lépés közül, amelyek célja az integráció, a kölcsönös be- és elfogadás – mondja Bángi-Magyar Anna, a BCI szakmai vezetője. „Ötszázan regisztráltak a zarándoklatra. A szentkúti búcsú középpontjában a lelki élet megerősítése áll. A résztvevők többsége olyan vallásukat gyakorló közösség tagja, akik rendszeres látogatói a roma zarándoklatoknak, legyen szó Máriapócsról vagy Csatkáról.”

Hosszú sorban vonul be a menet a szentmisére. A szentmise főcelebránsa és szónoka Veres András püspök, nagy számban vannak római és görögkatolikus paptestvérek, akik közösségeikkel érkeztek a szentmisére.

Lakatos Péter, az MKPK országos cigánypasztorációs referense is szólt a zarándokokhoz, így köszöntve őket: „T’aves baxtalo!” – azaz „Legyél szerencsés!”

„Ez a szerencse az Isten általi áldottságot, gondviselés kegyelmét kívánja az embernek.

Kérjük ma is Isten áldását, hogy a szentmise megerősítő kegyelmeivel folytassuk a munkánkat, utunkat, melynek célja, hogy elérjük a mennyországot”

– fogalmazott.

„Örömmel vagyok ma itt. Minden adott, hogy lelkünket kitárva Isten ajándékait be tudjuk fogadni. Akkor vagyunk méltók, ha megtisztult szívvel veszünk részt ebben az áldozatban” – mondta a szentmise kezdetén Veres András püspök.

Homíliája az evangéliumban elhangzott példabeszéd magyarázata. Miért nem teszünk régi ruhára új foltot? Szétszakítanánk egy új ruhát a régi javítása miatt? Vajon kibírná a régi tömő – Jézus korában állatbőrből készült tömlőkben tárolták a bort – az új bor pezsgő erjedését? Az új, a jézusi tanítás másfajta gondolkodást, másfajta életvitelt igényel. Jézus nem azért jött, hogy így-úgy javítgassa a régi tanítást, hanem hogy beteljesítse azt – mutatott rá Veres András.

A régi tanítást nagyban meghatározták az emberi elképzelések, s ezeket Istentől származónak tekintették. Az emberek bárhol, bármikor is éltek, mindig Istenre figyelő teremtmények voltak, mindig sejtettek valamit Isten létéről. Ezért van ennyi vallás. Majd Isten elkezdett prófétákat küldeni, hogy általuk ismertesse meg magát az emberekkel, hogy azok ne csak saját elképzelésük alapján alkossanak képet róla. Végül elküldte Jézust, hogy valóban megmutassa magát általa.

Az Evangélium ad számunkra teljes és valódi képet Istenről, s akkor vagyunk Jézus követői, ha az Evangélium közvetítette igaz tanítás alapján élünk.

Ezt őrzi féltve az Egyház, és segíti az embert a vallásosság helyes megélésében. Az Istent így megismerő ember mindenét eladja ezért a kincsért, új emberré válik, istengyermekké.

Ez nem könnyű, hiszen ez az új vallásosság – mint az új bor a régi tömlőt – szétveti a korábbit: a szemet szemért elv helyett az ellenségszeretet, az irgalmasságot hirdeti. Ez az irgalmas szeretet Jézus tanításának legfontosabb üzenete, és egyben az újszerűsége is. Ez a szeretet átformálja az emberek szívét, megváltoztatja az emberek együttélését.

Végül a püspök Mária otthonában kiemelten szólt a nőkhöz is, hangsúlyozva, milyen kiemelt szerepük van gyermekeik, unokáik életében a hit átadásában. „Imádkozzunk azért, hogy ezt az Istentől kapott küldetést be tudják tölteni, hiszen ez gyermekük boldogulásának útja.

Éljünk tehát az új tanítás szerint, s tegyük ezt teljes odaadással, hogy földi és örök boldogság származzék belőle”

– buzdított Veres András.

A nap további részében színpadi műsorok következtek: bemutatkozott a hernádvécsei gyerektánccsoport, a borsodsziráki, a rimóci csoport, valamint a Ceferino ház gyermekei nevet viselő csoport.

A szervező Boldog Ceferino Intézet hitvallása szerint a legnagyobb érték egymás elfogadása, és annak megélése, hogy Isten mindenkit egyformán szeret, hogy a kirekesztés okozta sebek gyógyulásának tere az Egyház, így az egyes kegyhelyek – fogalmazott Bángi-Magyar Anna, a BCI szakmai vezetője a zarándoklat kapcsán.

A magyarországi roma zarándokhelyek a Szűzanyához kapcsolódnak,

a helyszínek máriás, imádságos légköre erősíti a Szűzanyához való kötődést, támogatásának és pártfogásának megélését a mindennapokban is. A Mária-tisztelet segíti az Egyház közösségéhez való kapcsolódást

– mondta a szakmai vezető.

A zarándoklás a roma kultúra meghatározó része. Orosz Lóránt OFM kegyhelyigazgató elmondta, egész évben jönnek Szentkútra zarándokok. Sokuk számára ez a személyes hit megerősítésének eszköze, ugyanakkor a közösségi találkozás lehetősége is. A kegyhely támogatásával alakítanak ki számukra táborhelyeket, ma is kedvelt ugyanis, hogy több napra lakókocsikkal, sátrakkal kitelepülnek, s úgy vesznek részt az egyes szertartásokon.

Balázs József atya Mezőszemeréről és Borsodszirákról hozta el a közösséget. Az atya szolgálati helye, Matyóföld viseletében ül a hívei között. Fején kalap, mely a cigánysággal való összetartozás kifejezése számára. „A cigány ember számára a kalap a férfiasság, erő, komolyság, összetartozás jelképe. Amikor kalapban lépek oda az emberekhez, azt érzik, közéjük tartozom, s ez megnyit kapukat – számol be tapasztalatáról. – A cigány ember számára a legfontosabb a jövő, hogy milyen sors vár a cigányságra itt a földi életben és a túlvilágon; így kapcsolódhatunk velük Istenhez.

A cigány ember sikerorientált. Az oktatás nem az a terület, ahol számukra babér terem, ezért a jövő biztosítékát nem is a tanulásban látják. A varázseszköz a dicsérő szó: akkor eredményesek bármiben, ha elismerjük munkájukat. Biztosítsunk számukra erősségeiket megmutató terepet, és örüljünk velük a sikernek!”

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír