Találkozási pontok Isten és ember között – Ismertették a veszprémi várnegyed felújítási munkálatait

A veszprémi várnegyed megújulása nemcsak a főegyházmegye, de Veszprém városa, a térség, valamint a hazai turizmus szempontjából is jelentős fejlesztés. Kisebb, egy-egy épületet érintő fejlesztések voltak korábban is a várnegyedben; nagyobb léptékű rekonstrukció legutoljára 1907–1910-ben zajlott, azonban a jelenlegi beruházást megelőző feltárás és előkészítő munka során beigazolódott, hogy még ez a századelei fejlesztés is csak részleges volt. Ha teljes körű megújítást keresünk, egészen a barokk korig, azaz mintegy 250 évet kell visszamenni a múltban.

Közös örömünkről szeretnénk most hírt adni. A kommunikáció ugyanis nem csak információközlés, hiszen a jóra irányulva, az igazságot feltárva közösséget is teremt, mely befogad, reagál, növekszik és gazdagodik. Az Egyház evangéliumot, azaz jó hírt hirdet, mely előre mutat és kultúrát teremt. Szeretnénk megőrizni őseink hitét, a hitük teremtette kulturális és épített javakat. Ez a jövő reménye.

– emelte ki Udvardy György veszprémi érsek a beruházás kapcsán tartott sajtótájékoztatón.

„Őseink hite a jövő reménye” – ez a felirat került 1938-ban a Gizella-kápolna oltárára. Ez hitvallást és cselekvési programot is jelöl, kifejezi, akik most vagyunk, és akik lenni szeretnénk.

A főpásztor szerint az Egyház feladata többek között az is, hogy jelen legyen a mindenkori társadalomban, és át tudja adni az örök igazság, a Krisztusba vetett hit értékét minden embernek.

A főegyházmegye célja, hogy intézményei, közösségei révén találkozási pontot biztosítson Isten és ember között.

„A várnegyed megújulása során fontos cél, hogy megőrizzük, megóvjuk azokat az értékeket, amiket őseink ránk hagytak. Ugyanakkor nyissuk meg az egyházi létesítményeket a közösség felé, funkcionálisan újítsuk meg a várban található épületeket, lakjuk be, használjuk a tereket, legyenek ezek találkozási pontok, ahol Isten közösségteremtő ereje munkálkodhat” – hangsúlyozta az érsek.

Manapság divatos kifejezés a zöldmezős beruházás, amikor olyan helyre épül valami, ahol addig nem volt semmi. Az Egyház soha nem lehet „zöldmezős beruházó”, hiszen az elődök örökségére épül. Mindez komoly szakmaiságot is jelent. A kultúra egyetemes és egységes szemléletének megerősítése e mellett pasztorális tevékenység is, ettől nem elválasztható.

A főpásztor azt is kiemelte, hogy a beruházás során biztosítják az átláthatóságot, a munkálatok nem titkosak, mindenkit tájékoztatnak a fejleményekről. Udvardy György veszprémi érsek azt is elmondta, hogy egy különleges igazoló iratot kapnak azok, akik részt vesznek ebben a munkában. A felújításokat Szent Mihály és Szent József oltalmában végzik.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere szerint a várnegyed felújítása illeszkedik a városban évek óta tartó beruházásokhoz. Nem elég egy régi épületet megújítani, gondolni kell a hosszú távú célokra is. E mellett egy ilyen arányú építkezésnél különösen fontos, hogy a város együttműködjön a partnereivel, így az érsekséggel is. Azt is szeretnék, hogy Veszprém 2030-ra Európa városainak élhetőségi rangsorában az elsők között legyen.

Pém Attila, a Castellum Vagyonkezelő Igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a Veszprémi Főegyházmegye egyházjogi személy státuszában lévő intézmény célja a beruházás lebonyolításán és menedzselésén túl a műemlékegyüttes üzemeltetése és hasznosítása.

A várbeli fejlesztés tisztán állami forrásból valósul meg, a kormány az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben döntött a várnegyed megújulásának 39 milliárd forintnyi támogatásáról. Ennek során 18 műemléki épület, 35 ezer négyzetméter épített, és mintegy 10 ezer négyzetméter zöld terület újul meg. Az előkészítő folyamatok során közel 40 kutatói-régészeti szerződés keretén belül térképezték fel a vár értékeit. Ezek régészeti, restaurátori, művészettörténeti és építéstörténeti kutatások voltak. Az eredményeket figyelembe véve 10 építész generáltervező és 2 tájépítész csapat dolgozott a Vár Projekt tervein. Amennyiben szükséges, menet közben is frissítik, alakítják a terveket. A felújítási munkákat 4 generálkivitelezői csapat végzi. A kivitelezőket több hónapos versenyeztetés és több körös tárgyalás-sorozat után választották ki. Öt céggel kötöttek végül szerződést: Laterex Építő Zrt.; Fejér BÁL Zrt.; Vemévszer Kft., Swietelsky Magyarország Kft., B & G Generál Kft.

Pém Attila azt is kiemelte, hogy hasonló beruházás a világon legalább 10 évet vesz igénybe. Most ennyi idő nem áll rendelkezésre, hiszen 2023 elején elkezdődik az Európa Kulturális Fővárosa címhez kapcsolódó évad, és nem titkolt cél, hogy erre az időszakra bizonyos funkciók elkészüljenek, az állványok, illetve a látványt zavaró építési elemek elbontásra kerüljenek, az épületek tető és homlokzati felújítási munkái elkészüljenek. A Körmendy-palotában a Boldog Gizella Gyűjtemény látogatói terei, a Biró-Giczey-palota turisztikai fogadópontként funkcionáló terei, valamint a Szent György-kápolna látogathatóvá válnak, ezen felül a Szent Mihály-főszékesegyház és a Szent György-kápolna is alkalmas lesz liturgikus események megtartására.

A rekonstrukciós folyamatokat úgy szervezték, hogy a szomszédságban található intézmények folyamatos működése biztosított legyen.

A közút tehermentesítése és az Óváros tér és közvetlen környezetének zavartalan működése miatt a Várhegy keleti oldalán, az Úrkút utca felőli Sportpályán egy óriás térállványrendszert építettek fel. A Püspöki alkalmazottak háza, a Nagypréposti palota és a Nagyszeminárium tetőszerkezetét már elbontották, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődtek a belső építési, rekonstrukciós munkák. Festőrestaurátorok, kőrestaurátorok és farestaurátorok dolgoznak már a helyszínen – mondta el a szakember.

Vörös Tamás DLA főépítész a beruházás koncepciójáról szólva elmondta, a műszaki háttér felderítése mellett egységes, de több különböző, párhuzamos tervezési folyamatra volt szükség. A műemlékekre kitérve a főépítész elmondta, hogy az érseki palota kutatásánál megtalálták a barokk épületeredeti festését, ennek megújítása igazi kihívást jelent a restaurátorok számára. A látogatható részek száma növekedni fog, ezen felül részleges akadálymentesítésre is sor kerül. Az érseki pincét is meg szeretnék nyitni. A Nagypréposti palotának egyházkormányzati funkciója van, homlokzatát és tetőszerkezetét fogják felújítani.

A Boldog Gizella gótikus kápolna rekonstrukciója során az emeleti teret is megközelíthetővé teszik, a földszinti részre pedig Boldog Gizella ereklyéjét fogják elhelyezni. A falfelületeket teljes körűen restaurálják és biztosítják a jövőbeli állagmegóvást.

A Szent Mihály-főszékesegyház - mely a 10. században épülhetett román stílusban -, egy 14. századi tűzvész során leégett. Az újjáépítés során egy gótikus székesegyházat emeltek, ám ennek nagy része a török időkben elpusztult. A 18. században felépített katedrális barokk részeit a 20. század elején elbontották, helyére egy neoromán templom épült. 1974-ben külső és belső felújításra került sor, 2010-ben pedig homlokzati rekonstrukciót végeztek az épületen. A székesegyházban szivárog a talajvíz, e mellett beázások is rontottak a templom állapotán. Kiderült, hogy az épületet veszélyeztető sófertőzés hatalmas méreteket öltött. A kutatás során arra is fény derült, hogy a most látható díszítés nem eredeti. Az építéskori festés eltűnt, ráadásul az 1974-es átfestés nem volt megfelelő minőségű.

Az a célunk, hogy a székesegyház belső állapotát stabilizáljuk, a talajból érkező nedvesség szivárgását meggátoljuk, és létrehozzunk egy olyan stabil állapotot, mely lehetségesség tesz egy későbbi restaurációt.

– fejtette ki a főépítész.

Az üvegablakok Waltherr Gida, Árkayné Sztéhló Lili és Perlaki József művei. Ezek más minőséget képviselnek, Waltherr Gida ablakai az eredeti koncepcióba illenek, a későbbiek nem feltétlenül. Vörös Tamás azt is elmondta, hogy a belső teret többféle liturgikus funkcióra is alkalmassá fogják tenni. A padokat, az oltárt és a festményeket restaurálni fogják. A falfelületet levédik, mert egy teljes körű restaurálás legalább öt évet vesz igénybe, erre most a szűk időkeret miatt nincs lehetőség. A székesegyház korszerű világítást és hangosítást is kap.

A Szent György keresztelő kápolnát az '50-es években fedezték fel, ettől kezdve indultak el itt a feltárások. Mivel műtárgyként, és nem szakrális területként kezelték, ezért az állagmegóvást nem megfelelően oldották meg. A vasbeton tetőzet miatt kedvezőtlen műszaki megoldást alkalmaztak, a víz visszafolyt a romok közelébe. A most folyó kutatás során a rétegek azonosítása megtörtént. Azt szeretnék, hogy a jövőben a kápolnát liturgikus célokra is lehessen használni.

A Nagyszemináriumnak a felújítás után egyházkormányzati funkciója lesz, de étkezőt és más közösségi tereket is kialakítanak benne. Az épület harmadik emeleti szintjét elbontották, a megújítás során visszaállítják a barokk homlokzati képet.

A Körmendy-palotába kerül a főegyházmegyei gyűjtemény egy része, itt korszerű műtárgytároló rendszert is kialakítanak. A Tejfalussy-ház lépcsőházában értékes festés található, ezt is rendbe fogják hozni. Itt is kialakítanak egy közösségi teret. A ferences épületegyüttesben zarándokház és zarándokudvar lesz, míg a Szaléziánum emeleti részének kiállítási funkciója lesz. Megújul a Kisszeminárium is, a Simon-ház pedig a főegyházmegyei gyűjteménynek – a levéltári és könyvtári anyagnak – ad majd otthont. A piarista épületegyüttest a Szent Imre-templommal funkcionálisan is megújítják, itt kerül sor egy pasztorális központ kialakítására. A Szentháromság-szobor és a Szent Benedek-hegyre vezető útvonal is megszépül. Nagy hangsúlyt helyeznek a beruházás során a kertek kialakítására. A várvilágítás takarékos, fenntartható, programozható és állítható lesz.

Vörös Tamás főépítész újságírói kérdésre azt is elmondta, hogy a Szent Mihály-főszékesegyház Szirmay Antal által festett falképei valószínűleg nincsenek már meg, ezeket festették át a hetvenes években. 2023-ra olyan állapotba szeretnék hozni a székesegyházat, hogy ott liturgiát lehessen tartani, ezért kapnak védőréteget a falfestmények. Azokat a tárgyakat, melyeket kiemelnek az épületből, restaurálás után az főegyházmegyei gyűjteményben fogják elhelyezni. Udvardy György veszprémi érsek ehhez azt is hozzátette, hogy a főszékesegyháznak a híresztelések ellenére nincs „Mindszenty-oltára”. Mindszenty József veszprémi püspökként kilenc hónapot töltött a városban, ennek során misézett a főszékesegyház oltáránál, ahogyan elődei és utódai is. A tervek szerint a két oldalhajó oltáraiban ereklye befogadására alkalmas modult alakítanak ki, ide a reményeik szerint később Mindszenty bíboros és Bódi Mária Magdolna ereklyéit fogják majd elhelyezni.

A munkálatokról a veszprémi várnegyed megújulásának hivatalos Facebook-oldalánfolyamatosan lehet tájékozódni.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Lambert Attila; Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír