Tanévkezdés − vonzó az egyházi oktatási rendszer Magyarországon

A magyar iskolarendszerben az egyházi és nemzetiségi iskolák különös státussal bírnak – emlékeztetett a miniszter a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium tanévnyitóján, szeptember 1-jén, hétfőn: az egyházi oktatási rendszer ma vonzó Magyarországon, működőképes, és képes a megújulásra.

215 ezer diák kezdi szeptember 1-jén az iskolanapját egyházi iskolában, s az elmúlt négy évben csaknem megduplázódott az egyházi intézmények száma. Újabb és újabb lendületet vesz ez az oktatási forma – állapította meg. A tárcavezető jó kiindulási pontnak nevezte, hogy az ünnepélyes tanévnyitónak helyt adó templom tele van fiatalokkal, és hozzátette: a következő lépés, hogy az ország és a Kárpát-medence is tele legyen velük. Balog Zoltán szólt arról is, hogy a „zsidó-keresztény-protestáns kultúrának elidegeníthetetlen része a nevelés, a tanítás”. A miniszter szerint a vallásos neveléshez való jog alapvető emberi jog, és az etnikai és nemzeti hovatartozás ugyancsak meghatározó az oktatásban.

Felidézte: 65 évvel ezelőtt úgy gondolták, el kell venni a vallásos, keresztény közösség kezéből a nevelés eszközét. Az iskola újraindulására utalva úgy folytatta, huszonöt évvel ezelőtt „valami kicsit” visszaadtak abból, amit 65 évvel korábban elvettek. 25 évvel ezelőtt kiderült, hogy felülről, a kommunista ideológia nevében nem lehet összetartani egy közösséget, sikeressé, boldoggá tenni egy országot, nem lehet az embereket akaratuk ellenére boldogítani. A több ezer éves emberi, vallási, hitbeli és keresztény értékek alapján lehet újra megerősíteni a szétesőfélben lévő közösségeket – hangsúlyozta Balog Zoltán, aki szerint ha nincsenek hiteles képviselői a keresztény értékeknek, akkor azok csak nagyon keveset érnek. Kitért arra is, hogy tudni kell az örök értékek nevében korszerű, aktuális válaszokat adni.

Glatz Ferenc akadémikus – aki 1989-ben művelődési miniszterként vett részt az újrainduló gimnázium tanévnyitóján – beszédében felhívta a figyelmet a lutheránus hit öt évszázados alapelveinek versenyképességére. Fontosnak nevezte a türelmet és a sokszínűség elfogadását „az új népvándorlás korában”. A fasori gimnázium világhírnevét többek között azzal vívta ki, hogy már a 20. század első felében „példát mutatott a más felekezetűek befogadásából”.

A tanévnyitó istentiszteleten Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke igehirdetésében úgy fogalmazott: 1989-ig az evangélikus egyház csak az emlékét őrizte egy nagyszerű gimnáziumnak. Azok az emberek, akik 25 éve megérezték, hogy el lehet kezdeni valami újat, nemcsak az idők szavát értették meg, de a történelem urának „ébresztgető szavait” is. 1989-ben ugyanis nemcsak a fasori gimnázium indult újra, hanem egy folyamat kezdődött el, amelynek eredményeképpen jelenleg 43 oktatási intézménye van az evangélikus egyháznak.

Magyar Kurír