Tanítvánnyá lenni Jézus kezei között – János-kurzust tartottak a munkácsi egyházmegyében

Mit jelent Jézus tanítványának lenni? Mit jelent tanítványként jelen lenni a világban? – ezekre a kérdésekre keresték a választ a kurzus résztvevői, melynek célja az volt, hogy Jézus tanítványaivá váljanak, olyanokká, akik mindenben hozzá, a Mesterhez akarnak hasonulni.

Olyan témák kerültek előtérbe, mint Isten terve a tanítványságról, a Mester és a tanítvány bensőséges kapcsolata, egy nap Jézussal, valamint Jézus tanítványformáló módszerének lépései.

A résztvevők a Szentírás fényében szemlélhették Jézus és tanítványai kapcsolatát, felismerve, hogy a tanítványság nem pusztán tanítások elsajátítása, hanem személyes életközösség az Úrral. A közös imádságok és tanítások segítették a jelenlévőket abban, hogy közelebb kerüljenek Krisztushoz.

A János-kurzus lehetőséget adott arra is, hogy a résztvevők tudatosabban felismerjék saját küldetésüket az Egyházban, és megerősödve térjenek vissza közösségeikbe.

Jézus huszonkét tanítványt hívott el ezen a héten, hogy megtapasztalják a tanítványság örömeit és kihívásait.

„Megtért emberként mindig nagy volt bennem a vágy, amikor egy lelkigyakorlat lehetősége megnyílt előttem. Ez volt az első alkalom, hogy a hívást hallottam, de a vágyat nem éreztem. Lehet, hogy ebben közrejátszott életem földi vesztesége – írta az egyik résztvevő, Kovács Szilvia. – A kurzus előtti éjszakán hallottam egy segélykiáltást, amire nem tudtam nemet mondani: egyik testvérem kórházba került. Azokban a pillanatokban úgy tűnt, mintha minden akadályozná azt, hogy a kurzusra eljussak. De Isten itt is megmutatta féltő szeretetét, és mindent időben elrendezett. (...) fél órával indulás előtt értem haza. Az időjárás sem kedvezett ezen a napon az utazók számára, de mégis úgy éreztem, hogy Jézus hívására nekem is a kurzuson a helyem.

A kurzus minden témája lépésről lépésre érlelődött bennem. Életem során számos megpróbáltatáson mentem keresztül, de a legnagyobb és legfájdalmasabb, ami engem és a családomat ért, a gyermekem elvesztése volt. A kurzus alatt éltem meg magasságokat és mélységeket, örömöt és dühöt egyaránt, de Jézus gyógyító keze mindvégig rajtam volt. A kurzus témái és dinamikái mélyen átformálták a gondolkodásomat és a szívemet, így lehetővé téve, hogy gyógyuljak fájdalmamból.

Jó, hogy vannak olyan testvéreim az Úrban, akik gondolkodás nélkül igent mondanak Jézusnak, mert általuk Jézustól számomra és minden résztvevő számára eljött a gyógyulás.

Gyászos, sötét szívemben újra fény gyúlt fel, amelyet Jézus adott át a tanítványokon keresztül, hogy továbbadjam azoknak az embereknek, akikhez Ő vezet! Uram, én benned és te énbennem! Áldott legyen az Úr neve! Ámen! ”

A program áldásokban gazdag légkörben zajlott, sokak számára lelki feltöltődést és elmélyülést hozott. A zárómisét Lucsok Miklós OP megyéspüspök mutatta be. Jelenlétével és szeretetteljes támogatásával különleges örömet és lelki megerősítést nyújtott a kurzus résztvevőinek.

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Fotó: Kiss Erika

Magyar Kurír