Tanúságot kell tenni a hitünk mélységéről és szépségéről – Út menti keresztet áldottak meg Diósdon

Ma már kevesen tudnak Diósd egykori kálváriájáról – kezdte az ünnepségen mondott köszöntőbeszédét Sady Sára, a diósdi római katolikus egyházközség képviselő-testületének elnöke. – A mai Diósd település területén az 1800-as években a lakosság által Hexenbergnek, azaz Boszorkányhegynek nevezett dombon fakereszt, rajta festett bádog korpusszal, valamint stációk álltak.

Az idők folyamán a kálvária az enyészeté lett, a dombot akácos nőtte be. Az 1900-as évek első felében a kereszt korhadtan, megkopott és rozsdás korpusszal állt, majd végleg eltűnt – az egykori kálvária emlékét Görögné Horváth Katalin helytörténeti munkája segített felidézni. „A szőlőkhöz közel észak felé keresztet állíttatott Bercsik József érdi molnármester, és gondozását is vállalta. Felszentelve 1816 szeptemberében Marich János kanonok, érdi alesperes által”  – olvasható az 1817-es keltezésű Tétényi Canonica Visitatio lapjain latinul.

2006-ban, a kálvária megáldásának 200. évfordulója alkalmából a diósdi plébánia képviselő-testülete elhatározta, újra keresztet állíttat ezen a helyen. Abban az évben ez nem sikerült, de most, tizenöt évvel később igen. A terv megvalósítását korábban akadályozó, a területtel kapcsolatos tulajdonjogi kérdések az elmúlt évek során tisztázódtak, illetve 2021-ben megjelent egy út menti keresztek (újra)állítását támogató pályázat, amelyen sikeresen szerepelt az egyházközség a Német Nemzetiségi Önkormányzattal partnerségben.

Mivel a régi kálváriának egykor helyet adó dombon azóta lakópark épült, a keresztet néhány méterrel távolabb, két utca kereszteződésében állították fel. A képviselő-testületi elnök köszönetet mondott mindazoknak – tervezőknek, kivitelezőknek, önkénteseknek és támogatóknak –, akik hozzájárultak, hogy új kereszttel gazdagodjon a település.

A kereszt állításával annak a lehetőségét szeretnék megteremteni, hogy bárki bármikor meghívást kaphasson egy hálás pillantásra vagy egy röpke imára.

Papp László, Diósd augusztus 1-jével kinevezett plébánosa a keresztre mutatva arra buzdított, hogy lássuk meg benne az élet fáját. „Mert a szenvedés útja a feltámadás útja is” – fogalmazott.

Manapság, amikor hátrányos megkülönböztetés érheti az embert akár a nyakában viselt kis kereszt miatt is, ismét tanúságot kell tenni a hitünk mélységéről és szépségéről.

Legyünk büszkék rá, hogy van egy jel az életünkben, ami a szenvedés fájából az élet fájává válik.”

A jelenlévők közösen imádkoztak, majd a plébános megáldotta a keresztet, valamint a Tó utca és Tisza utca sarkán összegyűlt ünneplő híveket.

Szöveg és fotó: Szendéné Kiss Nóra

Magyar Kurír