2024. szeptember 17., kedd
Zsófia
Zsófia
A szentmise elején a püspök köszöntötte Verebélyi Árpád atyát, a kegyhely igazgatóját, a közélet és a kulturális élet megjelent képviselőit, a Szent György és a Szent István Lovagrend tagjait, az énekeseket, az oltár körül szolgálatot teljesítőket és a nagy számban összegyűlt zarándokokat.
„Mária arra rendeltetett, hogy hordozza azt, akit az ég és a föld nem volt méltó tartani, befogadni. Ezért mondhatjuk, hogy már a bölcsőben is ő volt a világ királynője. Mert kisded korában is eleve elrendeltetett általa az üdvösségünk és a megváltásunk, amelynek kijelölt munkatársa, közreműködője volt. Így Máriához csak tisztelettel, áhítattal közeledhet minden gondolat és cselekedet, mert ő arra született, hogy majd az angyali üdvözletkor kimondja a nagy igent a megtestesülésre, azaz végső soron a Jóisten akaratára – emelte ki szentbeszédében a megyéspüspök, majd hozzátette: – Nagyobb ajándékot ez a világ nem kaphatott volna, mert
a Szűzanya szíve volt az első és az egyetlen szív, amely magával hozta a földre a lélek égi, eredeti mivoltát.
Mert a lélek eredeti állapotát a bűn által vesztette el minden ember, de a Szűzanya szíve más volt, mint a földi szívek. Az emberek szívében sajnos rossz tetteknek egész serege nyüzsög, míg a Szűzanya szíve a Szentlélek temploma volt, amelyet csak az Isten akarata érintett meg és amely a Szentlélek örök szeretetére és akaratára nyílt meg. Egy szív, amely szabadon átadta önmagát, egész mivoltát, tehetségét az Úr irányításának.”
Tegyük mi is önmagunkat szívvel és lélekkel a Kisboldogasszony szíve mellé – szólította fel a zarándokokat Fazekas Ferenc. – De még boldogabbak leszünk, ha szívünket olyanná tesszük, mint Kisboldogasszonyunk szíve. Hiszen a szentáldozásban mi is magunkhoz ölelhetjük azt, akit az egész világmindenség nem képes átölelni, Jézus Krisztust, a mi egyetlen megváltónkat” – hangzott el a prédikáció végén.
A szentmise körmenettel zárult, az ünneplők közösen látogatták meg a csodatevő kutat, amely Szűz Mária oltalmát hozta és hozza el minden zarándoknak.
A Doroszlói Szentkút
A Szűz Mária, Keresztények Segítsége Kegyhely, népiesen Doroszlói Szentkút a délvidéki szabadkai egyházmegye területén található központi búcsújáróhely. 1173–83 között a premontrei szerzetesek monostort alapítottak ezen a helyen. Bajkút falut egyéb birtokokkal együtt Nagy Lajos király 1382-ben a budai klarissza apácáknak ajándékozta. A falu a török időben elpusztult, de kútja megmaradt. A török uralom után a régi kegyhely ismét a hívek nagyobb áhítatának tárgya lett, és már nem Bajkútnak, hanem Szentkútnak nevezték. A török idő utáni első kápolnát 1796-ban építették, ez később leégett. A második szentkúti kápolnát, amely szintén fából készült, 1808 táján építették a kút, illetve a kút fölött álló első kis kápolna közelében, észak–keleti irányban. A harmadik kápolna, amely már kis templomnak is beillett, 1823 és 1825 között készült el, és már téglából építették, famennyezettel és -toronnyal. A negyedik szentkúti kápolna, amely azonos a mai szentkúti kis templommal, a harmadik átépítése, kibővítése révén jött létre 1874–75-ben.
1909-ben több új fontos építkezés történt a Szentkút környékén. Ekkor készült el a csodatévő forrás máig létező díszes kútszerkezete és mosakodómedencéje is. 1967-ben, Fritz Ferenc plébános idején a szentkúti templomot egyházmegyei adakozásból kívül-belül megújították. 1974-ben szabadtéri misézőoltár és keresztút épült a templom mögött. A kegyhelyet Zvekanović Mátyás püspök 1967-ben egyházmegyei rangú kegyhellyé nyilvánította.
A doroszlói búcsújáróhelyet évente mintegy 10-15 ezer zarándok keresi fel.
Forrás: Szabadkai Római Katolikus Egyházmegye
Fotó: Vedran Jegić
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
9
