Telefonon beszélt a pápa Macron elnökkel a tűzvész pusztította Notre-Dame-ról

A francia államnak kell vállalnia az újjáépítés költségeit, miközben a felajánlások révén már több mint 700 millió euró összegyűlt a helyreállítás céljára. Franciaországban vita alakult ki a székesegyház pusztulása kapcsán: a tűzoltóság alulértékelte az első bejelentést a tűz kitöréséről, és az épületet nem biztosították káresetekre.

A Notre-Dame székesegyházban keletkezett tűz okaival kapcsolatban indított vizsgálatban ötven nyomozó vesz részt. Április 17-én, szerdán délután a párizsi tűzoltóság sajtótájékoztatót tart szakértők jelenlétében. Számos kérdésre kell választ adniuk, amelyek a mentési akció megkezdésének elhúzódása miatt kialakult vitában merültek fel.

Rémy Heitz párizsi főügyész elmondta, hogy a tűz kitöréséről szóló első bejelentés április 15-én, hétfőn este 18.20-kor érkezett, amelyet követően helyszínelést tartottak a kétségek eloszlatására. Ennek során nem találtak semmi rendhagyót. Ezt követően a második bejelentés 18.43-kor érkezett, és csak ekkor tapasztalták a tüzet a struktúrában. Ugyanakkor a főügyész megerősítette, hogy szándékos gyújtogatásra utaló jelek nincsenek, tehát elsősorban a baleset lehetőségét feltételezik. Ezért az ügyészség vizsgálatot indított a nem szándékosan okozott tűzeset kapcsán.

„Ferenc pápa kedden délután telefonbeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel. Az eszmecsere során a Szentatya kifejezte szolidaritását a francia népnek a párizsi Notre-Dame székesegyházat ért pusztító tűz másnapján.” Ezzel a Twitter-üzenettel tájékoztatta a megbízott szentszéki szóvivő az újságírókat a pápa és a francia államfő telefonbeszélgetéséről.

Két nappal a párizsi Notre-Dame székesegyházat ért súlyos tűzkárt követően a szolidaritás jeleként a magánadományozók által tett felajánlások összege szerda estére elérheti az egymilliárd eurót. Eközben a francia médiában felröppent a hír, hogy a templom nem volt biztosítva a károk ellen. Ezt azzal magyarázzák, hogy az állam a „biztosítója” azoknak az egyházi épületeknek, amelyeknek tulajdonosa. Ezek közé tartozik a párizsi székesegyház is. (A templomok, rendházak, kápolnák java része 1789 után, a forradalmi törvények értelmében került köztulajdonba, azaz állami vagy helyhatósági tulajdonba. A forradalom teremtette helyzetet csak a huszadik század elején törvényesítették. Az egyházi vagyon újabb hányada 1903 és 1905 között vált köztulajdonná, amikor – a missziós rendek kivételével – kiűzték a szerzetesrendeket Franciaországból.) „Az állam megteszi azt, ami szükséges” – nyilatkozta Franck Riester francia kulturális miniszter. A minisztertanács szerdai ülését teljes egészében a katedrális újjáépítése témájának szentelték.

Április 16-án, kedden este Macron francia elnök a nemzethez intézett beszédében ígéretet tett a Notre-Dame öt éven belüli újjáépítésére. Állítása szerint szebb lesz, mint korábban volt. Hangsúlyozta, hogy a székesegyházat ért tűzeset emlékezteti Franciaországot történelmére: mindig vannak próbatételek, amelyeket le kell győzni. Azt, amiről azt hisszük, hogy elpusztíthatatlan, súlyos kár érheti. A franciák feladata, hogy biztosítsák a folytonosságot – nyomatékosította Macron elnök.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír