Nógrádi templomok a földrengés után – KÉPGALÉRIÁVAL

Képgaléria – kattintás a képre!

A híradások szerint jelentős anyagi károk nem keletkeztek az év első napján, de a repedések, vakolathullások olyan sérülésekre hívják fel a figyelmet, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ebben szerepet játszik az is, hogy csaknem egy évvel korábban, 2014. január 19-én ugyancsak földmozgás sújtotta a területet.

A templomok hatalmas belső terükkel, boltíveikkel különösen érzékenyek a természeti csapásokra. Beer Miklós váci megyéspüspök és Hegyi László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának helyettes államtitkára négy, a földrengés következtében megsérült nógrádi templomot kerestek fel azzal a céllal, hogy a helyszínen tájékozódjanak arról, hol szükséges a kormányzat segítsége a károk elhárításához.

Magyarnándor faluban Ipolyi Károly plébános hangsúlyozta: az év eleji földrengés okozta repedések mintegy hozzáadódnak az egy évvel korábbi sérülésekhez. Tavaly 4,6-os erősségű földrengést mértek, a mostani legerősebb rengés 4-es volt, amelyet több utórengés követett. A 2014-es földrengés epicentruma légvonalban alig öt kilométerre volt tőlük, az idei jóval messzebb.

A templom építésének százötvenedik évfordulójára, 2008-ra teljesen felújították az épületet. Most mégis tenyérnyi – vagy annál is nagyobb területeken – vált le és hullott alá a vakolat. A megyéspüspök és a helyettes államtitkár látogatásakor is friss mennyezetvakolat-darabok voltak a templomhajó szőnyegén. A tavalyi rengés idején – tájékoztatott Ipolyi Károly – harminc cserép is összetört, s a külső párkányzat leszakadt. A kóruson – új jelenségként – hosszában végighasadt a fal. Hiába a 2003-as külső, majd a 2008-as belső felújítás, a boltíveken folyamatosan táskásodik a vakolat, amely bármikor leválhat.

Mohorán is gyönyörű természeti környezetben emelkedik az 1902-ben épített neogótikus templom. A fölkeresett istenházák közül talán ez szenvedte el a legnagyobb károkat. Különösebb szakmai vizsgálat nélkül is megállapítható: statikai vizsgálatra lesz szükség, az alapot meg kell erősíteni. „Fél négykor éppen itt voltunk a templomban – nyilatkozta a helybéli Gulyás Gézáné. – Egyszer csak föntről érkezett a riasztó hang. Először reggel mozdult meg a föld, utána dél körül (ez volt a 4-es erősségű), s fél négykor érkezett a következő – féltünk...”

Cserhátsurányban Szántó József polgármester elmondta: a templom középkori alapokra épült, később bővítették, az évszázadok stílusainak egybefonódása különös hangulatot teremt. A január eleji földrengés epicentruma a falu határában volt. A templom korábbi károsodásait különleges építészeti eljárással igyekeztek helyreállítani, s most újabb repedésekkel kellett szembesülniük, például a főbejárat fölötti falszakasz hasadt meg.

Kishartyánban – Miklós Zalán plébános távolléte miatt – Kovács Istvánné polgármester vezette végig a megyéspüspököt és az államtitkárt. A sekrestye elvált a főépülettől, a külső oldalfalakon a vakolat föltáskásodott, a balesetveszély elhárítása érdekében nagy területen le kellett verni. A karzat falain is repedések jelentek meg.

A bejárást követően Hegyi László helyettes államtitkár biztosította Beer Miklós megyéspüspököt, hogy a kormányzat – lehetőségei szerint – anyagilag hozzájárul a helyi közösségek életében fontos helyszíneken, a templomokban keletkezett károk helyreállításához.

Fotó: Faludi Judit

Elmer István/Magyar Kurír