A teológia időszerűségéről tartottak konferenciát Pécsen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Udvardy György pécsi megyéspüspök a konferencián mondott beszédében hangsúlyozta: az egyház jövőbeli feladatai közé tartozik, hogy kritikus szemléletet jelenítsen meg a társadalmi, gazdasági folyamatokkal összefüggésben. Elmondta, hogy az egyház egyfajta ajándék a világnak, mert fényt kínál a hit által, dialógusra törekszik az igazság keresésében, felhívja a figyelmet az értelem kutatásának fontosságára, egyetemes szemléletet jelenít meg, igyekszik előmozdítani a társadalmi igazságosságot, konkrét segítségként oktató-nevelő és karitatív munkát végez. Az egyház távlatot nyit az emberiség előtt, kiemeli és hangsúlyozza az emberi méltóság, a kapcsolatok méltósága, az erkölcsi kérdések jelentőségét – tette hozzá a főpásztor.

„Olyan új területek is megszületnek, mint a számítástechnika, de lehetne sok egyéb területet is említeni, ahol nem gondol senki arra, hogy a teológiának vagy a morálnak mondanivalója lehetne. Erre figyelmeztet XVI. Benedek pápa is: minden tevékenységünknek van morális vonatkozása, például hogyan vagyunk jelen a számítástechnika világában, a virtuális világban” – fogalmazott Udvardy György.

Pécsre látogatott Günter Virt teológiaprofesszor, bioetikus, aki az Európa Tanács mellett működő Új Technológiák Európai Etikai Tanácsának tagja. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rendezvényén kiemelte: bárhogy fejlődik is a technológia, alakul a világ sorsa, az emberi méltósághoz való jogot meg kell védeni, ennek a döntéshozatalban kiemelt figyelmet kell szentelni, mert „ha az emberi méltóságot megsértjük, azzal egyben Istent is megsértjük”. Ma, amikor háborús övezetekből menekülnek Európa felé az emberek, arra is kell törekedni, hogy ugyanolyan elbánásban részesüljenek, mint az itt élők – tette hozzá.

A professzor a mintegy félszáz fős, egyházi személyekből, tudósokból, teológushallgatókból álló közönség előtt utalt arra, hogy az Európa Tanács számára javaslatokat megfogalmazó etikai tanács nemcsak a bioetikát, hanem a biotechnológiát, az agráriumot, a különféle információs technológiákat érintő kérdésekben is segít etikailag helyes, a jövő számára iránymutató megoldásokat találni.

„Munkám során az a teológiailag megalapozott meggyőződés vezet, hogy nincs kettős igazság még akkor sem, ha az igazság keresése fáradságos folyamat is” – hangsúlyozta. Éppen ezért az a remény vezeti, hogy megmutathatja: az erkölcsileg helyes hosszú távon azonos az orvosilag helyessel, a társadalmilag elfogadottal, a finanszírozhatóval. „Az ajtó tárva-nyitva van, a teológusoknak be kell kapcsolódniuk a döntéshozatali folyamatokba, hogy velük együtt formálódjon Európa jövője” – fogalmazott Günter Virt. Rámutatott, hogy erre alapot ad a lisszaboni szerződés is, amelyben egyértelműen szerepel, hogy az Európai Unió együttműködésre törekszik az egyházakkal és különféle világnézetű szervezetekkel.

Cziglányi Zsolt, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola rektora arról szólt, hogy ma a tudományos életben és sokszor az állami irányításban is érezhető, hogy a közvetlen hasznot hozó tudományos eredmények felértékelődnek, a közvetlen hasznot nem hozókat pedig kevesebbre tartják. Ez utóbbiak a humán tudományok, amelyek rangsorában a teológia végképp hátrakerül, mert sokan azt gondolják, az „valamiféle lelkizés megfoghatatlan dolgokról”, nincs tapasztalati alapja, mivel a kinyilatkoztatásba vetett hiten alapul. De a teológia időszerűségét a mai világban éppen az adja, hogy rákérdez, mi miért van, mi az értelme, s miféle személyes értéket, célt, személyes kapcsolatot képvisel – fejtette ki az intézmény rektora.


Kovács Gusztáv, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola tanszékvezetője előadásában hangsúlyozta: „A teológia is a tudományok közé tartozik. A teológus többletháttérrel rendelkezik: ez a hit. A teológus mindig a hitből kiindulva gondolkodik, a hit szemüvegén keresztül lát.”

Forrás: MTI, Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír