Teremtésvédelmi kalendárium – A háborúk csendes áldozata

A háború nemcsak az embert öli meg, a lelkeket nyomorítja, a településeket, a házakat, utcákat dönti romba, hanem a természetet, egészséges környezetünket is veszélyezteti. Egyre több elemzés foglalkozik a háborúk keveset emlegetett hatásáról, arról, ami a „csendes áldozatot”, a természeti környezetet éri. Ferenc pápa egyértelművé tette a Laudato si’ kezdetű enciklikájában: „…ma teljes romboló erejével megnyilvánul a bűn a háborúkban, az erőszak és bántalmazás különböző formáiban, a leggyengébbek magukra hagyásában, a természet elleni támadásokban.” (LS 68)

XIV. Leó pápa már megválasztásának napjától következetesen felszólal a háború ellen. Júniusban így fogalmazott: „A háború nem oldja meg a problémákat; ellenkezőleg, felerősíti azokat, és mély sebeket ejt a népek történelmén, amelyek gyógyulása generációkig tart.

Semmilyen fegyveres győzelem nem kárpótolhatja az anyák fájdalmát, a gyermekek félelmét vagy az ellopott jövőt.

A diplomácia hallgattassa el a fegyvereket! A nemzetek a béke eszközeivel, ne erőszakkal és véres konfliktusokkal építsék jövőjüket!” (XIV. Leó pápa június 22-i bejegyzése az X-en)

A háborúk embereket (életeket, városokat, kulturális értékeket) tesznek tönkre, de általában megfeledkezünk a „csendes áldozatról”, a természeti környezetről. A háborúk súlyos, több esetben visszafordíthatatlan pusztítása hosszú távon, akár több nemzedékre is befolyásolja a környezet állapotát. Pomázi István szerzőtársammal együtt több cikket is írtunk a Portfolión a háborúk környezeti hatásairól, és a visszacsapó, ördögi köröket eredményező jellegéről (legutóbb EZT).

A modern fegyveres konfliktusok az önmagukat erősítő folyamatok láncolatában azt az ördögi kört jelentik, hogy az éghajlatváltozás különféle következményei (például a környezeti degradáció, a sivatagosodás következtében jelentkező belső társadalmi és szomszédos országok közötti feszültségek növekedése, az elinduló migráció) háborút okozhatnak,

a háború pedig növeli a klímaváltozás intenzitását, az meg növeli további konfliktusok kirobbanásának az esélyét.

Köztudott, hogy a folyamatban lévő háborús konfliktusok száma évről évre növekszik, ezért teljesen világossá kellene tenni a döntéshozók szintjén is, hogy az emberi és infrastrukturális veszteségek mellett vegyék észre a háborúk környezetre, különösen a földekre, talajokra évtizedekig, akár évszázadokig ható súlyosan káros, életveszélyes következményeit is. Kutatók állítják, hogy

a háború sokkal jobban aláássa a földek egészségét, termékeny használatra való rendelkezésre állását, mint az urbanizáció és más infrastrukturális folyamatok együtt.

Ha bárkit az utcán megkérdeznék bárhol a világon, hogy szeretne-e háborút a szomszédjával vagy bármely más országgal, az esetek elsöprő többségében az lenne a válasz, hogy nem szeretne. Annyira egyszerű, kézenfekvő és organikus az ember béke iránti igénye, hogy ennek tükrében érthetetlen a háborús konfliktusok számának növekedése. Megengedhetetlen a fegyverkezés bővítése, gyorsítása, az állandó háborús készenlét fenntartása, mintha ez lenne a normalitás.

A háborúk és a későbbi újjáépítési, valamint a további megnövelt fegyverkezési költségek akárcsak harmadából meg lehetne oldani Afrika vízellátásának gondjait,

annak a kontinensnek a legégetőbb problémáit, amelynek népessége a leggyorsabban nő a világon: 2050-re egymilliárd fővel lesznek többen, miközben Európa népessége csökken. És ha a vízellátás nem lesz jobb, akkor évi tízmilliós nagyságrendű lehet a teljesen érthető népvándorlás észak, azaz Európa felé.

Székely János püspök atya Ferenc pápa Mindnyájan testvérek (Fratelli tutti) kezdetű enciklikájának bemutatása során írja: Készítsük elő az útját a beteljesedésnek, siettessük eljövetelét annak a Mennyei Városnak, ahol „nemzet nemzet ellen kardot nem emel, és nem készülnek többé háborúra. Kardjaikból ekevasat kovácsolnak, lándzsáikból pedig szőlőmetsző késeket”. Akkor majd „sehol sem ártanak, és nem pusztítanak” az Ő Szent Hegyén. (vö. Iz 2,4; 65,25)

Szerző: Nemes Csaba

Fotó (archív):Merényi Zita

Magyar Kurír