Teremtésvédelmi kalendárium – Klímaösszefüggések: tisztul a levegő, de még nem javul a klíma

Földünkön gyakori a felhőképződés, olyannyira, hogy átlagosan az égbolt 2/3 része felhővel borított, de az is igaz, hogy állandóan változnak az úgynevezett nagy földi légkörzés makró folyamatainak és a helyi klimatikus, földrajzi viszonyoknak megfelelően.

A felhőkben levő tudás

Az úgynevezett távérzékelés, a műholdas mérések óriási segítséget nyújtanak a tudósoknak azáltal, hogy lehetővé teszik a nehezen megfogható képződmények következetes, globális nyomon követését, még a nehezen megközelíthető területeken, például a sarkokon és a nyílt óceánon is.

Egy távérzékelési adatok alapján 2024 augusztusában publikált tanulmány kimutatta, hogy az óceánok feletti, leginkább felhős zónák az elmúlt 35 évben eltolódtak és összehúzódtak, lehetővé téve, hogy a Nap energiájának nagyobb része érje el és melegítse fel az óceánt. „A minta egyértelmű. Megváltozott az a hely, ahol a viharfelhők keletkeznek” – mondta George Tselioudis, a tanulmány társszerzője. Hozzátette, hogy az éghajlatra gyakorolt következmény jelentős: „Ez nagymértékben hozzájárult az óceáni rendszer felmelegedéséhez.”

Azt, hogy a beérkező napfénytartam, valamint a sugárzás mértéke lassan növekszik, már 20 évvel ezelőtt kimutatták japán kutatók, de ilyen egyértelmű következmények csak mostanában látszódnak.

Ami javul

Az egyik ok nagy valószínűséggel az, hogy

az elmúlt 30–40 évben jelentősen csökkent, különösen a fejlett világ ipari és energetikai tevékenységéből származó károsanyag-kibocsátás.

Elsősorban olyan anyagok, mint például a kén-dioxid, szilárdrészecske-kibocsátása csökkent. Talán többen emlékeznek, hogy már a ’70-es években milyen súlyos volt az úgynevezett savas esők által okozott pusztítás, azaz pontosabban a savas ülepedés. Hiszen például a kén- és nitrogénvegyületek savas nedves ülepedése, vagy csak az egyszerű száraz ülepedés során az európai erdőségek intenzív pusztulásnak indultak. Hírhedt volt a skandináv tavakban a halállomány drasztikus csökkenése, és nagy volt a pusztulás a cseh és lengyel erdőségekben is. A ’70-es évek végén született Az országhatáron átterjedő légszennyezésről szóló genfi egyezmény eredményei kapcsán először az ENSZ EGB-országaiban, majd más fejlett országokban és később a fejlődő világ egyes részein is csökkentek a savasodást okozó légköri szennyeződések. Európában gyakorlatilag megszűnt ez a rendkívül káros folyamat.

Egyrészt a fenti folyamat okán tisztult a légkör, és ez több sugárzásnak a földfelszínre való kerülésével jár. A NASA CERES – Clouds and the Earth's Radiant Energy System adatainak elemzése kimutatta, hogy 2005 óta évtizedenként 0,47 watt/négyzetméter növekedést tapasztalthatunk a Föld által elnyelt napenergia mennyiségében ahhoz képest, amennyi hősugárzásként kilép a Föld légköréből a világűrbe. Ez a 2001 óta több mint kétszeresére nőtt energiatöbblet felmelegíti az óceánokat és hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Másrészt kevesebb az antropogén eredetű aeroszol (ezek a levegőben lévő nagyon kicsiny nyomanyagok), amelyeknek kitüntetett szerepe van a felhőképződésben. Az aeroszolok természetes, fizikai és akár biológiai folyamatok mellett emberi tevékenységből is származnak – általában városok, iparterületek környékén –, de ezek mennyisége tendenciaszerűen csökken. Nagyon valószínű, hogy ennek a tisztulásnak az egyik következménye a felhőképződésben megfigyelt változás. Azaz a felhőborítottság arányának csökkenése is részben magyarázható a levegő tisztulásának a folyamatával.

A világ óceánjaiban és tengereiben megfigyelt trendekhez hasonlóan a Földközi-tenger felszíni hőmérséklete is aggasztóan emelkedő tendenciát mutat. Például 2024. augusztus 15-én a Földközi-tengerről a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb napot jelentették.

És ami még nem

A légkör és a talajok savasodását okozó káros kibocsátások csökkentek, de az emberi tevékenységekből származó üvegházhatású gázok kibocsátása még mindig nő, ezek megkötik a hőt és globális felmelegedést okoznak.

Az óceánok nagy hőkapacitással rendelkeznek, így kiválóan képesek elnyelni ezt a többlethőt. Ez azonban egy sor kaszkád jellegű hatást okoz, például a tengerszint emelkedését és a szén-dioxid elnyeléséből adódó tengeri savasodást.

Tehát a savas esők a világ egy nagy részén eltűntek, tisztul a légkör, ami visszacsatolási folyamatokon keresztül még jobban melegíti a világóceánt, és ezzel párhuzamosan növekszik a szén-dioxid-kibocsátás (a fejlődő világban nagyon), ami a szén-dioxid elnyelődésével a savasodás növekedését okozza a tengerekben.

Itt tartunk! Tehát van teendő, és van is mód arra, hogy lassítsuk, gyengítsük a káros folyamatokat.

Egyházi fellépés

Mindeközben Ázsia, Afrika, Közép- és Dél-Amerika regionális püspöki konferenciái és tanácsai, a Latin-Amerikai Pápai Bizottsággal együttműködve, összefogtak, hogy az embereket a klímaigazságosságra és az ökológiai megtérésre hívják világszerte.

Egyenes és sürgős üzeneteket fogalmaztak meg:
– hajtsák végre a párizsi megállapodást, a klímakrízisre szabott, hatásos nemzeti célokat kitűzve és elérve;
– helyezzék a közjót a profitérdekek elé;
– gyógyító-helyreállító gazdasági rendszert alakítsanak ki, amely az emberek jóllétét szolgálja, és garantálja a fenntartható élet feltételeit a bolygón;
– az éghajlatra és a természetre vonatkozó politikákat az emberi jogokra alapítsák;
– etikus, decentralizált, a célnak megfelelő technológiai megoldásokat terjesszenek el és valósítsanak meg;
– 2030-ra érjék el az erdőirtás teljes megszüntetését, és állítsák helyre a létfontosságú vízi és szárazföldi élőhelyeket;
– fogjanak össze a demokratikus multilaterális folyamatok (pl. a párizsi megállapodás) megerősítése érdekében, építsék újra az együttműködésbe és párbeszédbe vetett bizalmat, egyesítve az emberiséget, Északot és Delet, a bolygó jólléte érdekében.

Jó lenne, ha csatlakoznának, vagy valami hasonló támogató üzenetű együttműködést hoznának létre a gazdagabb világ (beleértve minket is) püspöki konferenciái is.

Szerző: Nemes Csaba

Illusztráció: statista.hu

Fotó: Lambert Attila 

Magyar Kurír