Teremtésvédelmi kalendárium – Május

Az idei május meleg nyári napokkal kezdődött, amelyeknek egy hidegfront és egy felettünk hullámzó ciklon hatására helyenként felhőszakadás-szerű intenzív esőzés vetett véget, hogy azután néhány napnyi szokatlanul hűvös, sőt hideg időszak után továbbra is az átlagosnál valamivel hűvösebb időjárás kövesse. „Nincs itt semmi látnivaló: májusban májusi időjárás van” – mondják még mindig azok a megszólalók, akik a globális felmelegedésről beszélőket próbálják kifigurázni.

Hová tűntek a hideg telek?!

Holott nagyon is érezzük Magyarországon is az éghajlatváltozás hatását. Gondoljunk csak arra, hogy hová tűntek a havas, akár több hétig fennmaradó hótakarós időszakok, hová tűntek a hideg telek. És aki a melegre érzékenyebb, az nagyon is érzi, hogy mennyivel több lett azon úgynevezett trópusi éjszakák száma, amikor még hajnalban sincs hidegebb, mint 20 °C, valamint a 30 és 35 °C fok feletti maximumokat meghaladó napok száma is növekedett az elmúlt évtizedekben, és még sorolhatnám a kapcsolódó tényeket.

Az állami meteorológiai szolgálat, a HungaroMet Zrt. pontos adatbázisok alapján állítja, hogy „az emelkedő hőmérséklet hatását tükrözi, hogy míg az 1961–1990-ig terjedő időszakban hazánk legnagyobb része a mérsékelten meleg-száraz klímatartományba tartozott, addig az 1991–2020-as évekre a meleg-száraz kategória vált uralkodóvá”.

A korábbi években még több helyen fordultak elő mérsékelten hűvös, illetve hűvös kategóriák, de ezek a legutóbbi évtizedekre csak a magasan fekvő területekre húzódtak vissza: a Bükk-fennsík az egyetlen, ahol hűvös-nedves éghajlati viszonyok uralkodnak.

Rekordok Európában

Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata jelentése arról tudósít, hogy a hosszú távú meteorológiai feljegyzések szerint Európának 2024 volt a legmelegebb éve, és egyben a második legtöbb extrém magas hőmérsékletű napot és trópusi éjszakát jegyezték fel tavaly. Az is tény, hogy

Európa azon területe egyre csökken, ahol télen egyáltalán fagypont alatti hőmérsékletű napokat észlelnek,

valamint – a rendszeres feljegyzések óta – az extrém hideg napok száma is a legalacsonyabb volt 2024-ben. Rekordokat döntő meleg volt a tenger felszíni hőmérséklete az európai mediterrán térségben, és ez volt egyben a legmelegebb év az európai tavak esetében is.

Skandináviában és a Svalbard-szigeteken (ismertebb nevén Spitzbergák) a gleccserek térségében a magas hőmérsékletek rekord jégtömegveszteséget eredményeztek. A légkör melegedése az extrém időjárási események gyakoriságának növekedésével jár. Nyugat-Európa a tíz legcsapadékosabb év egyikét élte át, és Európában a legkiterjedtebb árvíz pusztított 2013 óta, de nem a hagyományos zöldáridőszakban, hanem rendkívüli módon szeptemberben.

Közép-Európában körülbelül 2 millió embert érintettek a szeptemberi súlyos árvizek. Az októberi valenciai áradások 230 ember halálát okozták, és otthonokat, munkahelyeket pusztítottak el.

Tűz és víz

Több mint 370 ezer hektárnyi erdő pusztult el erdőtüzekben 2024 első kilenc hónapjában. Az elmúlt évtizedekben Európában gyakoriak voltak a súlyos időjárási elemi csapással összefüggő természeti veszélyek, mint például aszályok, erdőtüzek, hőhullámok, viharok és heves esőzések. Európa egyes részein heves esőzések tapasztalhatók, amik percek alatt elárasztják az épületeket, és a part menti övezetek gyakrabban vannak kitéve a viharhullámoknak, amelyek épületek vagy mezőgazdasági területek elárasztását eredményezhetik. Más területeken súlyos hideghullámok tapasztalhatók, vagy szélviharok pusztítanak. Ezek az események még intenzívebbek és gyakoribbak lesznek. A villámárvizek jelentkezése mellett a folyók és tavak egyre gyakrabban apadhatnak minimális szintre, ami minden tőlük függő életre hatással van. A talajok is egyre szárazabbak, ami növeli a tűzveszélyt és csökkenti a mezőgazdasági termelékenységet.

Ezek az események biztos jelei annak, hogy a változás emeli a változékonyság és az elemi csapások gyakoriságát, ami erősen csökkenti a tervezhetőség szintjét, és növeli a bizonytalanságot és a károk mértékét is.

Egyetlen generáció

„Az elmúlt években jócskán akadtak olyan emberek, akik megpróbáltak gúnyt űzni ebből a megállapításból. Olyan, állítólag tudományosan megalapozott igazságokra hivatkoznak, mint például az a tény, hogy bolygónkon mindig is voltak és lesznek lehűlési és felmelegedési időszakok. Csakhogy elfelejtenek megemlíteni egy másik lényeges tényt: azt, hogy

amit most látunk, egy szokatlanul felgyorsult felmelegedés, mely olyan sebességgel történik, hogy észleléséhez nem kellenek évszázadok vagy évezredek, hanem egyetlen generáció elegendő hozzá.

A tengerszint emelkedését és a gleccserek olvadását az ember már a saját életében könnyen érzékelheti, és néhány éven belül valószínűleg sok embernek kell majd elköltöznie otthonából miattuk.” (Ferenc pápa, Laudate Deum 6.)

Szerző: Nemes Csaba

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír