Teremtésvédelmi kalendárium – Planetáris határok és pályák

Johan Rockström, a Stockholm Resilience Centre – a bolygónk ellenálló képességét kutató svédországi központ – vezetője, a Stockholmi Egyetem professzora kutatótársaival 2009-ben a Planetáris határok címmel megjelent nagy hatású cikkükben kilenc területen azonosították a Föld teherbíró képességét. A kilenc komplex terület közül hét esetben számszerűsítetten veszélyes, három esetben súlyos, irreverzibilis, valódi katasztrófát jelentő változásokat valószínűsítettek. Az éghajlatváltozás még csak nem is az első helyen volt a legnagyobb veszélyek között. A legnagyobb veszélynek a biológiai sokféleség csökkenésének rendkívüli gyorsaságú és az egész Földre kiterjedő jelenségét tartják.

Rockström és tudóstársai néhány hete megjelent legújabb, A Föld-rendszer pályái című írásukban (az Egyesült Államokbeli Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában) az eddigieknél is erőteljesebben hívják fel a figyelmet a globális környezeti változások rendszerszintű lehetséges következményeire. Bemutatják, hogy a nyilvánvaló éghajlatváltozásnak legfőbb oka az emberi tevékenység, de nem maga a melegedés és annak közvetlen társadalmi-gazdasági következményei a legriasztóbbak, hanem az, hogy a természet összefüggő nagy rendszerei rendkívül érzékenyek, a dominóelv szerint gyorsan összeomolhatnak, ennek következményei pedig nem, vagy csak csekély eséllyel számolhatók fel.

A változás következményeit három típusba osztották (1–3 Celsius-fokos; 3–5 Celsius-fokos és azon felüli változáshoz tartozó), egymásra is ható lépcsőzetes rendben. A változást kísérő jelenségeket úgynevezett billenőpontok bekövetkezéséhez kalibrálták, amelyeken túl már nem tér vissza oda a természet, ahol addig volt. A billenőpontok pedig a hőmérséklet-változások fent említett határai után aktivizálódnak. Az első csoportba tartozó következmények (az északi-sarki jég, a Déli-sark nyugati zónájának és az Alpok gleccsereinek eltűnése, illetve a csendes-óceáni Nagy-korallzátony degradációja) már tapasztalhatók. Ma már egyértelmű a grönlandi jégmezők és az Északi-sarkvidék jégvastagságának nyári drasztikus csökkenése és ennek következménye, a cirkumpoláris áramlás átalakulása, ami Európa időjárásának szélsőségesebbé válását okozza. Sőt, az északi-sarki jég olvadása érzékeny hatással lehet az Atlanti-óceán tengeráramlásaira, azok pedig az időjárásra, klímára és így a teljes természetes ökoszisztémára is. És egyben minden emberi tevékenységre, a természeti erőforrásokra, a vizek eloszlásának változására, a talajra, egyáltalán az egész társadalmi-gazdasági életciklusra úgy, hogy a normálistól nagyon eltérő időjárási jelenségek hatása nemcsak az elemi csapásokban jelentkezik majd, hanem a már úgyis leromlott állapotban lévő ökológiai rendszerek rendezetlen degradációját is okozhatja.

Sir Nicholas Stern ismert angol közgazdász július végén egy brit elemző intézet portálján megjelent cikkében még legfeljebb húsz évet ad arra, hogy jelentősen változtassunk a gazdaság okozta környezeti terhelésen. Amennyiben nem sikerül 3 Celsius-fok alatt tartani a globális középhőmérséklet-emelkedést, akkor véleménye szerint olyan súlyosan sérülhetnek az emberek milliárdjainak életfeltételeket nyújtó természeti erőforrások, hogy milliárdos „klímamenekült” tömeggel kell számolnia a fejlett világnak. Véleménye szerint van esély a fordulatra, így például ugyan nem elegendőnek, de mégis jelentősnek ítéli az elmúlt tíz évben lezajlott fejlődést a megújulóenergia-felhasználás terén. Stern kiemelkedő fontosságúnak tartja Ferenc pápa teremtésvédelmi szemléletét, hiszen olyan erős politikai döntésekre lesz szükség, amelyek csak biztos erkölcsi támogatással együtt hozhatók meg és valósíthatók meg.

Hamarosan itt van szeptember 1-je, a teremtett világ védelmére kijelölt imavilágnap. A Katolikus Egyház először 2015-ben tartotta meg szeptember 1-jén – az ortodox keresztényekkel és valamennyi jóakaratú emberrel együtt – Ferenc pápa szándékának megfelelően a teremtett világ megóvásáért meghirdetett egész napos áhítatot. Készüljünk rá idén is, és aztán mindennap, hiszen az evangélium szerinti élet egyben a teremtett világ szeretetében és megóvása jegyében telhet csak.

Fotó: Pexels.com

Nemes Csaba/Magyar Kurír