A természetes anyagok használatára ösztönző pályázati felhívás arra kívánt rámutatni, hogy Jézusnak is tökéletesen megfelelt születésekor az, ami természetes: szalmára fektették, jászolba helyezték. A szalma, a fejetlen, gyökértelen, üres növényszár volt érkezésekor Jézushoz a legközelebb. A befogadó istálló is fából, kőből készülhetett, amit különféle állatok fűtöttek be leheletükkel, jelenlétükkel. Így Jézus a teremtett világ ölelésében érkezhetett hozzánk, mely annyira természetes volt, hogy e körülményekről általában tudomást sem veszünk, ha a betlehemi történetre gondolunk.
Ezen „háttérelemekre” figyelve hirdették meg a pályázatot a cipősdoboz méretű betlehemek elkészítésére, de emellett a mértékletesség, takarékosság szempontjai is szerepeltek a felhívásban.
Így a pályázat során előnyt élveztek azon betlehemet készítők, akik kizárólag természetes anyagok felhasználásával készítették el pályaművüket; újrahasznosított természetes anyagokat is felhasználtak, és ezt külön bemutatták a pályaművükhöz mellékelt leírásban; vagy újra felhasználható betlehemet készítettek, azaz – gondolva a következő évek karácsonyaira is – betlehemük szétszedhető és könnyen újra összerakható.
Az agyagból, vesszőből, papírból, gyapjúból, kövekből, csuhéból, mézeskalácsból, fából készült betlehemek lenyűgözően szépre sikerültek, és hűen tükrözik vissza a természetes anyagok szépségét és egyben hasznosságát.
Több esetben felfedezhető a pályamunkákon a család több tagjának a keze nyoma, illetve kisebb-nagyobb gyerekcsoportok is szerveződtek egyes művek elkészítéséhez. Az összefogás, együtt gondolkodás így külön hozadéka a pályázatnak, csakúgy, mint a saját kezűleg készített betlehemekből fakadó öröm a karácsonyi családi ünneplések során.
Az elkészült alkotások megtekinthetők a Mi, teremtmények közösségi oldalon.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria