Ternyák Csaba egri érsek hirdetett igét az ökumenikus imahét miskolci záróalkalmán

A belvárosi református templom lelkésze, Meleg Attila lelkipásztor köszöntötte Ternyák Csaba egri érseket; Orosz Atanáz miskolci görögkatolikus megyéspüspököt; Pásztor Dániel református püspököt; Csomós József református püspököt; Lakner Pál evangélikus püspököt; Juhász Ferenc plébánost, helynököt; Budai Barna evangélikus esperest; Szalkai József plébánost; Hangó István avasi református lelkipásztort; Hangóné Birta Melinda avasi református lelkipásztort; Sándorné Povazsanyec Gyöngyi evangélikus lelkipásztort; Sándor Frigyes evangélikus lelkipásztort; Almási Ferenc tetemvári evangélikus lelkipásztort; Kovács Zoltán metodista lelkipásztort; Bodáné Falucskai Ilona és Béres-Csögör Orsolya belvárosi református lelkipásztort; Kocsis Sándor tetemvári református lelkipásztort; Péter Vilmos mindszenti káplánt; Thiago Jackson Pinheiro Costa mindszenti káplánt; Domonkosné Fazekas Hajnalka lelkipásztort, a püspöki hivatal székházi igazgatóját; Sebján Farkas Zsolt baptista lelkipásztort; Gecse Attila református kórházlelkészt; Tóth István martin-kertvárosi plébánost; Sedon László hejőcsabai plébánost; Czapkó Mihály érseki titkárt; a jelen lévő világi elöljárókat, civil szervezetek képviselőit és a megjelent híveket.

Ternyák Csaba érsek örömét fejezte ki, hogy együtt imádkozhatnak e templomban a különböző felekezetek képviselői. Kifejezte: az ökumenikus imahét mindig alkalom arra, hogy meglátogassuk egymás templomait. Hozzátette: amikor legutóbb járt itt, a miskolci belvárosi református templomban, még egészen máshogy nézett ki, s csodálatos dolog, hogy most megújulva láthatja.

Ezen alkalmakon lehetőség van arra, hogy meghallgassuk egymást – mondta a főpásztor. – Az emberiség történelmén végighúzódik az igazságtalanság botránya, ami a keresztények megosztottsága mellett a második nagy botránykő: míg egyesek szegények, elnyomottak, addig mások hatalmaskodnak és dőzsölnek.

Ökumenikus imahetünk vezérmotívuma az Ézsaiás (Izajás) prófétánál található felhívás: „Tanuljatok meg jót cselekedni, törekedjetek igazságra. Tanuljatok meg jót tenni: keressétek az igazságot.” (Iz/Ézs 1,18)

A próféta keményen ostorozza a visszásságokat, a képmutatást, és nekünk is, a mi nemzedékünknek is vannak feladatai e téren.

A rasszizmus megnyilvánulásai, a háború kihívásai, a menekültek helyzete, az erőszakos cselekmények elharapódzása mind-mind arra figyelmeztetnek, hogy imahetünk fő témája a világban tapasztalható igazságtalanság, mint a legnagyobb botrány, jelen van a mi körünkben is – fogalmazott az egri érsek.

Gyakran azt tapasztaljuk, hogy a jog elválik az igazságtól, sőt még az is előfordul, hogy kifejezetten ellene fordul, és ekkor kezdődnek az igazi bajok. A modern társadalmakban ilyenkor megszületik egy új jogszabály, amelynek az lenne a rendeltetése, hogy helyreállítsa a megsértett igazságot. Gyakran viszont a megoldások új problémákat generálnak, sőt a legrosszabb esetben még növelik is az igazságtalanságot.

Mivel bajaink egyre csak szaporodnak, gyakran átszövi a híradásokat a kétség és a bizonytalanság. A háború és igazságtalanság témája mellett a túlnépesedés, a felmelegedés, a környezeti, energetikai és migrációs válság témáját állandóan napirenden tartják. Felmerülhet bennünk a kérdés, egyáltalán van-e remény az emberiség számára. A Szentírásból tudhatjuk, hogy

ami lehetetlen az embernek, azt Isten véghez viszi.

Mi a bajainkra mindig Istennél és Istennel keressük a választ – emelte ki Ternyák Csaba. – Képesek vagyunk tanulni Jóbtól, aki a próbatételek okozta szenvedésben is hűséges maradt Istenhez, és a csapásokban, a nincstelenségben tapasztalta meg a remény erejét. A szónok felidézte a közelmúltban elhunyt XVI. Benedek pápa Spe salvi kezdetű enciklikáját, melyben a bibliai hit és a remény témájáról szól. Leírja, a hit és a remény szavak különböző helyeken fölcserélhetőnek is látszanak.

Az igazságtalanságok megtapasztalása sok embert elkeseredetté tesz, másokat lázadásra késztet – mondta a szónok. – Az ember a reményből él. De a mindennapi remények nem tölthetik ki teljesen az ember életét.

A nagy remény, amely kielégíthet bennünket, amelynek felül kell múlnia az összes többi apró reményünket, csak Isten lehet. Akinek reménye van, az másként él, az új életet kapott ajándékba.

S nekünk, keresztényeknek soha nem szabad csak ezt kérdeznünk, hogyan menekülhetek meg én, hanem azt, mit tehetek azért, hogy mások is üdvözüljenek, és másoknak is fölkeljen a remény csillaga. Mert hisszük, hogy akkor teszünk a legtöbbet a saját üdvösségünkért is – zárta tanítását Ternyák Csaba egri érsek.

Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye

Fotó: Egri Főegyházmegye; Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség/Facebook

Magyar Kurír