Tihanyban rendezték meg a III. Fraknói Nyári Akadémiát

Idén egyaránt részt vettek az eseményen a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, illetve a Pécsi Tudományegyetem oktatói és hallgatói, valamint kutatók és levéltárosok. Az immár az MTA–PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport keretein belül megrendezett gyűlés két kurátora az elmúlt évekhez hasonlóan Gárdonyi Máté és Tusor Péter, igazgatója Kanász Viktor volt.

Az Akadémia szellemiségét jól tükröző helyszínen, a tihanyi apátság falai között került sor az első három nap előadásaira. Rövid megnyitó után az első előadást Gárdonyi Máté tartotta, nemrég megjelent könyvéhez kapcsolódóan a veszprémi egyházmegyei zsinatokról. A kötet az MTA Történettudományi Intézetének Balogh Margit által irányított nagyszabású zsinatkutatási programja keretében készült el.

Bácsatyai Dániel Első magyar neposok című előadásában bőséges adatokkal mutatta be a 13. századi pápák által kinevezett egyháziak egyéb, Magyar Királysághoz köthető kapcsolatait, és bemutatta az első magyar bíboros, Báncsa István esztergomi érsek spanyolországi rokonságát. C. Tóth Norbert előadása Bakócz Tamás bíboros kiterjedt rokonságát ismertette, szemléltetve az esztergomi érsek családpolitikájának főbb irányait. A prímás oldalági leszármazottai, az Erdődy grófok 16. századi felemelkedése az Egyház által biztosított társadalmi mobilitás legszemléletesebb magyar példája. Forgó András a zirci apát és a veszprémi püspök kapcsolatának 18. századi alakulását mutatta be két falu, Polány és Sóly példáján keresztül.

Az előadások után Barkó Gábor Ágoston bencés vezetésével lehetőség nyílt az apátság megtekintésére. A második este kiegészítő programpontjaként a házigazda Korzenszky Richárd perjel Az én Arany János-képem címmel két ballada, a Vásárban és az Ágnes asszony részletes elemzésével világított rá a költő páratlan tehetségére.

A harmadik nap délelőttjén Takáts István veszprémi érseki irodaigazgató a 17. századi francia teológus, Jacques-Bénigne Bossuet történelemfilozófiájának néhány alapvonását ismertette. Előadásának kiindulópontja a római Pápai Gergely Egyetemen februárban megvédett doktori értekezése volt. Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, mely során Takáts István és Gárdonyi Máté idézték fel római tanulmányaik különlegességeit és tanulságait, ehhez kapcsolódóan bemutatták a Rómában kutató világiak számára elérhető lehetőségeket.

Az utolsó napon az Akadémia rendezvényei Veszprémben folytatódtak, ahol a résztvevők megtekinthették a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltárat és a Veszprémi Érseki Könyvtárat. Záróprogramként Veszprém nevezetességeit keresték fel Gárdonyi Máté idegenvezetésével.

Az értékes előadásokon túl a fennmaradó szabadidőben lehetőség adódott szakmai párbeszédre, az oktatók és hallgatók közti konzultációra. A III. Fraknói Nyári Akadémia megrendezését az MTA, a veszprémi érsekség és a balatonkiliti plébánia támogatta.

Forrás: MTA–PPKE Fraknói Vilmos Kutatócsoport

Fotó: Varga Mátyás

Magyar Kurír