Timothy Radcliffe: Isten éltet – A keresztény szemlélet

A Vigilia Kiadónál most megjelent könyvében Timothy Radcliffe arra keresi a választ, hogyan tud hatni a kereszténység napjainkban, amikor a nyugati világban egyre kevesebben vallják magukat vallásosnak. Mindennapi tapasztalatai és irodalmi olvasmányai, filmes élményei alapján állítja: jelenkori kultúránk megölte az emberi képzeletünket, a transzcendens érzék kiveszőben van Isten legfőbb teremtményeiből, korunk a „szárny nélküli, földhözragadt csirkék nemzedéke”. A szerző nem tartja véletlennek, hogy az Egyház legnagyobb imái az elmúlt másfél évezredben költemények voltak. „Szükségünk van a költészetre, hogy ébren tartsuk a transzcendencia iránti érzékünket, és ellenálljunk az anyagias kultúra csábításának.” Timothy Radcliffe leszögezi: a transzcendenciára nyíló érzék megszabadítja gondolatainkat a mai kultúra trivialitásaitól, annak mindent leegyszerűsítő és beszűkítő módszerétől.

A domonkos szerző idézi Terentius római drámaírót: „Ember vagyok, semmilyen emberi nem idegen tőlem.” Hozzáteszi: a keresztények számára semmilyen emberi nem idegen Krisztustól. Minden erőfeszítésünk, hogy megküzdjünk életünk alapvető kérdéseivel, „hogyan szeressünk, legyünk igazságosak, szabadok, hogyan szembesüljünk a szenvedéssel, és a halállal”. Mindez segít abban, hogy megértsük a megtestesült második isteni személyt, a Megváltó Krisztust, „aki mindenkinél emberibb”.

Radcliffe atya könyvében a Szentírásból, regényekből, elbeszélésekből, filmekből gyűjtötte össze azokat a „gyógyfüveket”, melyeket a művekben talált. Reméli: ezek segítenek a keresésünkben, hogy megértsük, „kik vagyunk és merre tartunk, hogy

a hitünket mennyire nemcsak hívő társainknak köszönhetjük, hanem másoknak is, sőt mindenkinek, akinek szeme és füle nyitott, és aki mer meglepődni és rácsodálkozni a valóságra”.

Regények, filmek, zene és festészet segítenek, hogy jobban megértsük saját létünket, hogy „éltünk, csak félig éltünk”, ahogyan az elhangzik T.S. Eliot Gyilkosság a székesegyházban című drámájában.

A kötet írója rávilágít: a kereszténység azzal a „meghökkentő” állítással lép fel, hogy a teljes élet azt jelenti, veszélyes útra indulunk, ahol mindenünket oda kell adnunk. Ezt nehezen érti meg a kockázatoktól idegenkedő mai világrendszer. Az Élet Urát követni veszélyes kaland, „amire nincs utasbiztosítás”. A szerző idézi rendtársát, Herbert McCabe atyát:

Ha szeretsz, megsérülsz, és talán meg is ölnek. De ha nem szeretsz, már halott vagy.”

Timothy Radcliffe emlékeztet rá, hogy a mártír szó a görög tanúságtétel szóból származik. A mártírok látványosan bizonyítják, hogy aki igazán él, az el van készülve a halálra. Az Egyházban kezdettől fogva elítélték a halál szándékos keresését. Azok, akik a vallás nevében felrobbantják magukat, nem nevezhetők mártíroknak. Az igazi vértanúk megmutatják, hogy a teljes élet „több mint csupán életben maradás, mert olyan szeretetből fakad, amely erősebb a halálnál”.

A transzcendens kalandot illetően Radcliffe atya paradoxonnak tartja, hogy a 20. század legnépszerűbb könyvei keresztény ihletésű kalandtörténetek. Kiemeli közülük J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című regénytrilógiáját, idézve az írót: „A Gyűrűk Ura természetesen alapjában véve vallásos és katolikus mű, először öntudatlanul volt az, de az átdolgozáskor ez már tudatossá vált.” Fiának, Michaelnek pedig ezt írta Tolkien, közvetlenül elsőáldozása előtt:

Eléd tárom az egyetlen hatalmas szeretetreméltó dolgot a földön: az áldott Oltáriszentséget. Ebben megtalálod a romantikát, a dicsőséget, az erényt, a hűséget és minden szereteted igazi beteljesülését a földön.”

Az Isten éltet – A keresztény szemlélet című kötet domonkos szerzője megdöbbentőnek minősíti, hogy a 20. század legnépszerűbb regényei újra elmondják a keresztény kalandot, éppen akkor, amikor a kereszténység már nem ragadja meg a képzeletét ugyanezeknek az olvasóknak. Fölteszi a kérdést: Hogyan kell elmondanunk Krisztus és az apostolok történetét úgy, hogy újra lenyűgözzön, ahogy Bilbo és Frodo története, vagy a gyerekek, akik ki mernek lépni a szekrényajtón, vagy az, amit Harry Potter is megtesz?

Timothy Radcliffe felidézi, hogy a kereszténység története során nyilvánvaló volt, hogy a keresztség minden idők legdrámaibb történetébe merít alá. Minden templom ezt hirdeti: ez az életünk igazi drámája, nem pedig az, hogy előléptettek-e munkahelyünkön, vagy sok pénzt kerestünk-e. Az emberi lét azt jelenti, hogy Isten „fölemel a saját életébe. A keresztény történetben az élet azt jelenti, hogy vagy elfogadjuk az átváltozást, a megistenülést vagy pedig elvetjük. Ennél izgalmasabb történetet nem lehet elképzelni. Senki nem utasíthatja el azzal, hogy az unalmas.”

A könyv szerzője leszögezi: nekünk, keresztény hívőknek a szövetségesünk mindenki, akit „létező vagy nem létező hitétől függetlenül foglalkoztat az emberlét bonyolult világa: hogy szerelmes lesz, küzd a megbocsátásért, összezavar dolgokat, és közben próbál létének értelmet találni. Ha odafigyelünk az ő bölcsességükre, akkor esetleg van esély rá, hogy megnyílnak hitünk gazdagságára.” A domonkos szerzetes egyúttal vallja: a szabadságot, az előítéletek fogságából való kiszabadulást csak Jézus igényes és feltétlen szeretete által érhetjük el. Akik nyitottak erre, „szigorú tanulási folyamaton mennek keresztül, amelyben feltárul Isten jelenlétének misztériuma”. Timothy Radcliffe reméli, hogy a nyitottság és a rend együttes hangsúlyozása olyan utat kínál, amely túlmutat a konzervatív és haladó, liberális és tradicionalista polarizáción, amely annyira sebzi az Egyházat.

A domonkos szerző végül felidézi, édesapja utolsó kívánságára könyvet írt Joseph Haydn Krisztus utolsó hét szava a kereszten című zeneműve alapján. Egy nyugat-angliai gimnázium diákjai musicalt írtak belőle, hatalmas siker volt, CD is készült. Felhasználták némely szövegét, de új költészetet és zenét alkottak a könyvéből: „Akkor gyújtjuk fel leginkább az emberek szívét, ha engedjük, hogy a fantáziájuk felszabaduljon előre nem látott és számunkra talán érthetetlen módon.”

A kötetet Lukács József fordította.

Timothy Radcliffe: Isten éltet – A keresztény szemlélet
Vigilia Kiadó, 2021

Bodnár Dániel/Magyar Kurír