Tíz éve szentelték fel először vagy másodszor a munkácsi Szent Márton-székesegyházat

Péter atya szentbeszédében felelevenítette a templom történetét, valamint felhívta a figyelmet a felszentelés jelentőségére, ami az Istennek való teljes odaadást jelenti.

„Mifelénk minden városnak vagy falunak két-három temploma van. Amikor a felekezetek békében élnek egymás mellett, az ökumenizmus jegyében, nem nézik a különbözőségeket, megélik a keresztények egységét, akkor valóban bekövetkezik az az időszak, amikor »egy akol van, és egy Pásztor«. Egységben, szeretetben kell élnünk, hogy ne a sátán arassa le a gyümölcsöket, hanem Istené legyen a dicsőség” – hangsúlyozta Péter atya.

A munkácsi Szent Márton-székesegyházat 2013. szeptember 28-án Majnek Antal OFM püspök szentelte fel Sasik Milánnal, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspökével együtt. De nem biztos, hogy ez volt az első felszentelése.

A munkácsi római katolikus plébániát 1333-ban említik először, 1334-ben pedig István lelkipásztorról írnak. Viszont a jelenlegi székesegyház nem ennyira régi. Építését az a tényező indokolta, hogy a korábbi templom már balesetveszélyes állapotban volt, ráadásul a hívek már kinőtték az épületet. Az új templom építését Schönborn Ervin gróf, a környék birtokosa finanszírozta.

Ami a római katolikus templomot illeti, biztosan tudjuk, hogy már a 14. században állt, de valószínűleg már korábban is. 1376-ban Łokietek Erzsébet anyakirálynő, I. Lajos édesanyja (fia mellett de facto társuralkodóként) Beregszászban írt levelében engedélyt adott arra, hogy Munkács pecsétjében használják Szent Márton ábrázolását. Életrajzában is megemlítik, hogy ő maga sokat imádkozott a munkácsi templomban. Erzsébet társuralkodása idején a templomot átépítették, a Hunyadiak alatt pedig restaurálták.

A reformáció éveiben az épület a reformátusok kezébe került. 1551-ben dokumentálták azt a tényt, hogy Kálmáncsehi Sánta Márton prédikátor a templomban Luther tanítása helyett Kálvin tanát kezdte el hirdetni. 1567-ben Miksa császár és Szapolyai harca során a várossal együtt leégett a templom is. Pontosan kilencven év elteltével, 1657-ben az épület ismét a tűz martalékává vált. 1660-ban Báthory Zsófia fejedelemasszony visszaadta a katolikusoknak a templomot és a plébánia épületeit, iskoláit.

Ezután még egy ideig váltakoztak a katolikus és a református istentiszteletek. 1705-ben született meg a végleges döntés: a templom a katolikusoké. Schönborn Ervin gróf támogatásával 1800-ban elkészült az oltár, Bécsben pedig a Szent Márton-festmény.

A 19. század végére a templomhajó már annyira rossz állapotban volt, hogy az egész épület lebontásán gondolkodtak. Végül a szentélyt mégis meghagyták, ami jelenleg építészeti emlékműként megtekinthető, a katolikus közösség számára pedig Szent József-kápolnaként ismert, ahol mindennap szentségimádáson lehet részt venni.

Az új templomot eklektikus stílusban építették Czigler Győző tervei alapján, és 1905-ben fejezték be. Ugyanabban az évben, szeptember 24-én, Szent Gellért emléknapján megtörtént a munkácsi Szent Márton-székesegyház ünnepélyes felszentelése. Abban az időben Forgách János plébános és Pemp Antal helynök szolgált az egyházközségben. A szentelést Meszlényi Gyula szatmári püspöknek kellett volna elvégeznie, akinek joghatósága alá Kárpátalja akkoriban tartozott. Viszont 1905 tavaszán elhunyt a püspök, az újat pedig még nem nevezték ki. Ezért a helyi lelkipásztorok végezték el a szentelési szertartást, de nem maradt fenn feljegyzés arról, hogy mindez a szabályoknak megfelelően történt-e.

Mint ahogyan korábban, az első és második világháború idején, Kárpátalja területén nemegyszer változtak az államhatárok. Ennek következtében az egyházmegye határon túlra került. A kárpátaljai egyház, mint mindenhol, ahol a szovjet rezsim volt jelen, üldöztetést szenvedett. A papokat elítélték, száműzték, a templomokat elvették. Kedvező változások csak a rendszerváltás idején, majd még intenzívebben Ukrajna függetlenségének kikiáltása után következtek be.

Az egyházi struktúrák megújítása érdekében ezen a területen megalapították az apostoli kormányzóságot, később pedig az új egyházmegyét Munkács központtal, mely az Ukrajnai Római Katolikus Egyház részévé vált. Ily módon a munkácsi Szent Márton-templomot székesegyházi rangra emelték.

A székesegyházat 2013-ban szentelte fel Majnek Antal megyéspüspök.

Forrás és fotó: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír