2025. június 2., hétfő
Anita, Kármen
Anita, Kármen
Két évvel ezelőtt Bécsben gyűltek össze Közép-Európa görögkatolikus püspökei, hogy megemlékezzenek arról a szinódusról, amelyre Mária Terézia hívta egybe az akkori Magyar Királyság görögkatolikus egyházi vezetőit 1773-ban.
Idén ismét jeles esemény kínált alkalmat az összejövetelre. Az említett találkozó után két évvel, 1775-ben a királynő szemináriumot alapított a görögkatolikus papképzés céljából, és átadta a feloszlatott jezsuita rend Szent Barbara-templomát, valamint a mellette álló kollégiumot a magyarországi munkácsi, nagyváradi, fogarasi és kőrösi egyházmegyék számára. Mivel hamarosan Galícia is a Habsburg Birodalom része lett, a szeminárium a lembergi egyházmegye számára is megnyitotta kapuit. Az intézmény sajnos rövid ideig működött, II. József 1784-ben megszüntette, de hatása, főként növendékei révén, sokáig érezhető volt.
Az alapítás évfordulója alkalmából május 20–22. között szervezett emlékkonferenciára Christoph Schönborn bíboros, nyugalmazott bécsi érsek, az osztrák keleti katolikusok ordináriusa meghívta az osztrák fővárosba Európa görögkatolikus szemináriumainak rektorait, valamint számos görögkatolikus püspököt, hogy együtt tekintsék át a keleti katolikus egyházak evangéliumhirdetésben, valamint az egység, a béke és a stabilitás előmozdításában betöltött szerepét – áll az Osztrák Keleti Egyházak Ordinariátusának közleményében.
A konferencián részt vett Cyril Vasil’ (Szlovákia), Milan Stipić (Horvátország), Bohdan Danylo (USA) és Virgil Bercea (Románia) püspök, valamint Pedro López Quintana érsek, ausztriai apostoli nuncius is.
A magyar görögkatolikusokat Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Dobos András, a nyíregyházi papnevelő intézet rektora képviselte.
Christoph Schönborn bíboros a konferencia előkészületei során a Barbareumot „az együttes képzés, az imádság és a testvériség oázisának” nevezte, amely különböző régiókból, nyelvekből és hagyományokból származó fiatal férfiakat hozott össze. Ebből a közös forrásból számos egyházi vezető és püspök került ki, „akik mindegyike saját egyházának különleges ajándékával járult hozzá egy egységes Európa közös alapjának megteremtéséhez” – mondta a nyugalmazott bécsi érsek. – Az egység e sokféleségben való öröksége ma is „fontos erőforrás kontinensünk számára, lelkileg, történelmileg és társadalmilag egyaránt”.
A program május 20-án vecsernyével vette kezdetét a Szent Borbála görögkatolikus templomban. Másnap a konferencia tartalmi része az érseki palotában folytatódott, amelyet Schönborn bíboros; az ukrán görögkatolikus Jurij Kolasza (Yuriy Kolasa) keleti egyházakért felelős általános helynök és Thomas Nemeth professzor, a bécsi keleti egyházak szakértője nyitott meg.
A megemlékezés csúcspontjaként a Szent István-székesegyházban Szent Liturgiát mutattak be.
A jelen lévő püspökök kerekasztal-beszélgetésen is részt vettek, melynek témája az európai görögkatolikus egyházakat érintő jelenlegi legfontosabb kérdések voltak.
A konferencia programjában helyet kaptak történelmi előadások, a papnevelés mai kihívásairól szóló fórumok és személyes tanúságtételek is.
A görögkatolikus egyház Bécsben
A görögkatolikus egyház 1775 óta van jelen Bécsben. Miután Galíciát 1772-ben elfoglalták az osztrákok, a Habsburg Birodalomba hárommillió bizánci rítusú katolikus állampolgár került. Mária Terézia 1775-ben a bécsi Postgasse utcai Szent Borbála-templomot és kolostort a császárvárosban élő bizánci rítusú katolikus közösségnek ajándékozta, valamint a korábbi jezsuita kollégium épületét, megalapítva a Barbareum papnevelő intézetet.
A Barbareum hamar a teológiai és intellektuális eszmecsere központjává vált. A görögkatolikus szeminaristák a filozófia, a teológia és a liturgikus gyakorlat mellett nyelveket tanultak, köztük latint, ógörögöt és ószlávot. Annak érdekében, hogy erős görögkatolikus identitást alakítsanak ki, közösségben maradva a római katolikus egyházzal, a hallgatók a bécsi egyetemek előadásait is látogatták, és a szeminárium szoros kapcsolatot ápolt a római katolikus intézményekkel.
II. József 1784-ben feloszlatta a Barbareumot; a görögkatolikus kispapok képzését Bécsből áthelyezte a lembergi és egri új központi szemináriumokba. Ugyanekkor a galíciaiak számára létrehozta a görögkatolikus központi plébániát a Szent Borbála-templomban; parókia rangra emelve a közösséget. Az alapítóokmány szerint a parókusnak ukránnak kellett lennie, a két káplán közül az egyiknek magyarul, a másiknak románul kellett tudnia. A Szent Borbála-templom lett az Ausztriában élő görögkatolikusok központi parókiája az első világháború végéig, majd a Monarchia szétesésével megszűnt a magyar nyelvű görögkatolikus lelkipásztorkodás.
A parókiát 1820-ban I. Ferenc a lembergi metropolita hatáskörébe sorolta (a Szent Borbála-templom egészen 1935-ig egyházjogilag a lembergi metropóliához tartozott). A Keleti Egyházak Kongregációja 1935-ben a bécsi érsek alá rendelte; hatáskörét 1945-ben az egész országra kiterjesztették. 1956-ban közvetlenül a Szentszéknek alárendelt ordinariátus jött létre az egész ország területén élő keleti rítusú katolikusok lelkipásztori ellátására.
A Szentszék képviselője a mindenkori bécsi érsek. Az osztrák keleti katolikusok ordinariátusának központja a bécsi Szent Barbara-parókia. 34 lelkészségen 78 pap szolgálja a nagyjából 20 ezer keleti rítusú ukrán, ruszin, román, szerb, szlovák, magyar, illetve melkita katolikus hívőt.
2023. június elsejével Christoph Schönborn bíboros határozata értelmében Bécsben újra megnyílt a magyar görögkatolikus lelkészség, melynek vezetésével Papp Györgyöt bízta meg.
Forrás: Kathpress.at/Nyíregyházi Egyházmegye
Fordította: Vándor Ilka
Fotó: Dobos András
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
4
