Tizenöt éve indult el Bódi Mária Magdolna boldoggáavatási eljárása

A Veszprémi Főegyházmegye papsága és hívei számára főpásztori határozatban tette nyilvánvalóvá, hogy az ügymenet szabályszerű és érvényes eljárása kezdetét veszi, és a kinevezett bíróság első és nyilvános ülése Bódi Mária Magdolna vértanúságának napján, március 23-án lesz.

Márfi Gyula érsek elődje, Tiszteletreméltó Mindszenty József veszprémi püspökként, már 1945-ben elindította az ügymenetet, miután tudomást szerzett Magdi halálának körülményeiről, amelyek vértanúhalálra engedtek következtetni. Mindszenty József Veszprémre mint a szentek városára tekintett, püspöki címerébe is Árpád-házi Szent Margit liliomos misekönyves alakját választotta – melyet később érseki és bíborosi címerében is megtartott. Mindszenty Szent Margitot a hívek elé is mint az engesztelő életáldozat magyar példaképét állította. 1944. augusztus 20-án, Pápán az engesztelő körmenet után – amelyben az engesztelő keresztet a menet elején a főpásztor vitte – így fogalmazott: „Amint az embernek legnagyobb romlása a bűn, úgy az annyira hangoztatott és áhított emberi tekintély helyreállításának egyetlen útja az engesztelés.”

1944 augusztusának utolsó hetében Veszprémben engesztelő hetet tartottak, melynek lezárását  szeptember 2-án vasárnap, a volt Szentháromság szobor előtt tartották, ahol a főpásztor megrázó szentbeszédet mondott. „Egész héten ide jöttetek, hogy beálljatok a vezeklők sorába saját lelketek és édes hazánk javára. Most eljöttetek ide, hogy itt belenézzetek a régi történeti és nagy vezeklő Árpádházi Szent Margit arcába. Amikor most (…) keressük eligazító csillagunkat, városunk ékességére nézzünk: Szent Margitra. (…) Mi veszprémiek Őrá nézünk, és Szent Ágostonnal kérdezzük: hát ezek meg tudták tenni, miért nem tudnánk mi is követni őt? (…) Nekünk, bűnbánó magyaroknak Szent Margit az engesztelésben váltság és ígéret. (…) Kedves veszprémi híveim, előttünk az út! Legyetek Szent Margit követői az engesztelésben, s akkor lesztek a nemzetnek megmentői.”

Később Márfi Gyula érsek, Szakács Péter, a kanonizációs eljárás érseki delegátusa, valamint Kovács Gergely okleveles posztulátor, az ügymenet érseki szakértője közösen és tudatosan jelölték ki a processus újraindításának és a dekrétum kiadásának időpontját. A 2011-es év egyben jubileumi év is volt, Boldog Bódi Mária Magdolna születésének 90., és szüzességi fogadalmának 70. évfordulója. A január 18-án, Árpád-házi Szent Margit ünnepén kihirdetett főpásztori határozat dátuma Szent Margitra utal, aki életét a mai veszprémi egyházmegye területén élte le, valamint Isten Tiszteletreméltó Szolgája Mindszenty József atyára, aki címerébe Szent Margit alakját választotta, és Boldog Bódi Mária Magdolna kanonizációs eljárását elindította.

Udvardy György érsek rendelkezése alapján január 18-án, vasárnap a Veszprémi Főegyházmegye valamennyi templomában ünnepi szentmisét mutatnak be,  és elhelyezik Boldog Bódi Mária Magdolna hivatalos portréját.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír