Több díjjal is kitüntették a közelmúltban a Szent Efrém Férfikart

„Hihetetlenül jó érzés, hogy az ember elmondhatja: kortársai úgy értékelik, hogy munkássága méltó a magyar örökség hagyományaihoz, és tovább építi őket” – mondta Bubnó Tamás a Magyar Örökség Díjról, amellyel a klasszikus zene területén eddig olyan személyeket, intézményeket ismertek el, mint Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László vagy a Zeneakadémia.

A művészeti vezető a Budapest Márka címet is nagyra értékeli, hiszen „kezdettől fogva itt élünk, szeretjük a várost, és a legfontosabb hangversenyeink is itt zajlanak. Külön megtiszteltetés, hogy első kórusként minket tüntettek ki”.

Bubnó Tamás a most induló hangversenyszezonról szólva kiemelte Orientale lumen sorozatukat, amelynek már negyedik évadát kezdik idén a Szent István-bazilikában, a bizánci zene rajongóinak nagy örömére. A húsvéti koncert különösen érdekesnek ígérkezik, hiszen a férfikar Abeer Nehme libanoni keresztény énekesnőt hívta meg vendégfellépőként.

Bubnó Tamás jelezte azt is, hogy az Orientale lumen sorozat 2. és 3. évadának koncertjeiből dupla CD-t állítanak össze, amely reményeik szerint karácsonyig megjelenhet a Budapest Music Center (BMC) gondozásában. Az első évadból korábban már megjelent egy lemez – tette hozzá.

Folytatódik a kórus március végén kezdődött Ybl-zarándokkoncert-sorozata is, amelynek keretében részben vagy egészben Ybl Miklós által tervezett templomokban lépnek fel Kecskeméttől Budapesten át a Partiumig. „Az alapötletet az adta, hogy Ybl nagyszerű akusztikájú templomokat tervezett. Egy különös műsort állítottunk össze, amelyben az első darab egyszólamú, a második kétszólamú, és így tovább, egészen a 12. műig, amely már tizenkét szólamból áll. Minden templomban ugyanezt az »akusztikus élményfürdőt« adjuk elő” – mondta el a kórus vezetője, hozzátéve, hogy január 22-én Ybl emlékére Liszt rekviemjét is előadják a Szent István-bazilikában.

Bubnó Tamás kitért arra is, hogy szeptember 17-én felléptek a Nemzeti Múzeum 9–10. századi állandó kiállításának megnyitóján. „A tárlat megdöbbentően jól reprezentálja, milyen erős volt a bizánci hatás Magyarországon ebben az időszakban. Szerencsére ma már megszűnőben van az az egyoldalú történelemszemlélet, amely szerint a Magyar Királyságban a bizánci kulturális jelenlét marginális volt. Valójában mélyreható alapokat rakott le itt a bizánci kereszténység, és ez a kultúra máig kivívja a Nyugat csodálatát. Nem véletlen, hogy orosz, ukrán, román, szerb és görög együttesek turnézzák végig Európát, óriási sikerrel” – emelte ki a karvezető.

Magyar Kurír