Többévnyi kényszerű bezárás után vehették birtokba a bordányi templomot a hívek

A szentmise prédikációjában Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök arról beszélt, hogy a józan ész mintha egyre inkább háttérbe szorulna, a keresztény ember feladata azonban nem a panaszkodás, hanem az igazság melletti kitartás.

Püspöki áldás

A búcsúi szentmisét Kiss-Rigó László püspök mutatta be, aki megáldotta és ünnepélyesen átadta a felújított épületet.

A főpásztor hangsúlyozta: ezen a napon nemcsak a templom védőszentjét, Szent István királyt ünnepelték, hanem magát a templomot, valamint azt a közösséget is, amely az épület kényszerű bezárása alatt is kitartott. Hálát adott azért, hogy befejeződhetett a felújítás, és mindazok munkáját méltatta, akik fizikai, szellemi, szervezési vagy adminisztratív segítséggel hozzájárultak az épület megmentéséhez.

A józan ész fontossága

Kiss-Rigó László püspök szentbeszédének egyik legerősebb gondolata a józan ész fontossága volt. A főpásztor szerint az embernek értelmesen és bölcsen kell élnie, fel kell ismernie az igazságot, majd akkor is követnie kell azt, ha ezért áldozatot kell vállalnia. Úgy fogalmazott, egyenes gerinccel és előretekintve kell képviselni az igazságot, függetlenül attól, hogy a környezet mit vár el.

A szeged-csanádi megyéspüspök szerint a mai világban különösen nagy szükség lenne erre, mert a józan ész egyre kevésbé magától értetődő. Arra is utalt, hogy időnként úgy tűnhet: a józan ész mintha csak „vendégségbe járna” a közéletben és a társadalmi gondolkodásban. Élesen bírálta azokat az ideológiai irányokat is, amelyek szerinte eltávolítják az embert a valóságtól, a méltóságától és az identitásától. A „bomlott agyú” gondolkodással szemben a felelősen használt értelem, a hit és az igazsághoz való ragaszkodás fontosságát hangsúlyozta.

Ne panaszkodjunk, és ne másokat szidjunk!

A prédikáció másik hangsúlyos üzenete az volt, hogy a keresztény embernek nem a siránkozás a feladata. Kiss-Rigó László szerint könnyű azt ismételgetni, milyen rossz irányba halad a világ, milyen a társadalom, vagy mennyire megváltoztak az emberek, ettől azonban önmagában semmi sem lesz jobb. Arra biztatta a híveket, hogy ne panaszkodjanak, ne siránkozzanak, és ne másokat szidjanak. Ne mindenáron a környezetüket akarják megváltoztatni, hanem először saját életükben legyenek hűségesek azokhoz az értékekhez, amelyeket vallanak. A keresztény ember feladata ezért nem az, hogy folyton a világ állapotán keseregjen, hanem hogy megőrizze hitét, méltóságát és identitását, valamint kitartson Krisztus mellett.

Életveszély miatt zárták be a templomot

A bordányi templomot 2024. március 4-én kellett bezárni, miután vakolat hullott le a boltívről, az épületet pedig életveszélyessé nyilvánították. Mindez nagyböjt idején történt, amikor a közösség már a húsvétra készült. A híveknek egyik napról a másikra kellett új helyszínt találniuk a szentmisékhez és az egyházi szertartásokhoz.

A munkálatok alatt kiderült, hogy az eredetileg ismert hibáknál jóval nagyobb beavatkozásra volt szükség: elvégezték a falak belső szigetelését, felújították a szentélyt, a tetőtér falait pedig vaspántokkal erősítették meg.

Az első fél évben a bordányi faluház fogadta be a szentmiséket. Később nyaranta a templomkertben, télen pedig a plébánia épületében gyűltek össze a hívek. A szabadtéri alkalmak előtt padokat és oltárt kellett felállítani, sátrat húztak az oltár fölé, valamint minden alkalommal kiépítették a hangosítást. A nagyobb egyházi ünnepeknek továbbra is a faluház adott otthont.

Összefogásból újult meg a Szent István király templom

A csaknem két és fél évig tartó felújítást adományok, pályázati források és püspökségi támogatás segítette. Az önkormányzat, a faluház dolgozói, az egyházközség tagjai és a település lakói egyaránt kivették részüket abból, hogy az egyházi élet a bezárás idején se álljon meg.

Az ünnepi szentmisével lezárult a bordányi katolikus közösség hosszú kényszerű vándorlása. A híveknek ezúttal már nem kellett székeket pakolniuk a faluházban, sem sátrat állítaniuk a templomkertben. Ismét saját templomukban ünnepelhették a búcsút.

Forrás és fotó: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Magyar Kurír