Több mint 1500 cserkész találkozott Budapesten az Országos Cserkésznapon

A megnyitón imát mondott többek között Riesz Domonkos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági referense, Keczkó Pál evangélikus püspök és Hajdú Zoltán református lelkipásztor is.

A cserkészet küldetésének fontos része, hogy a fiatalokat Isten, a haza és embertársaik szolgálatára nevelje. A cserkészetben mindez nem csupán elvként jelenik meg, hanem a mindennapi életben, a közösségért vállalt felelősségben, a rászorulók segítésében, a teremtett világ iránti felelősségben és a közösségek építésében válik megtapasztalhatóvá.

Az Országos Cserkésznap ezért egyszerre volt közösségi ünnep és a küldetés megerősítésének alkalma. A cserkészek a nap folyamán megújították fogadalmukat, amelyben újra elköteleződtek azok mellett az értékek mellett, amelyekre cserkészéletüket építették. A fogadalom megújítása a hitben és a szolgálatban való megerősödés lehetősége is volt: annak felismerése, hogy a cserkész küldetése nem ér véget a közös programokkal vagy a táborokkal, hanem a hétköznapokban, a családban, az iskolában, a munkahelyen és a helyi közösségekben is folytatódik.

A Magyar Cserkészszövetség számára a közösségépítés és a nevelés mellett fontos szempont, hogy a cserkészet a fiatalok hitbeli és erkölcsi növekedését is segítse. A természetben, a közösségben és a szolgálatban szerzett tapasztalatok lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok felfedezzék saját felelősségüket, megtanuljanak másokra figyelni, és megtapasztalják az önzetlen szolgálat örömét.

Az Országos Cserkésznap résztvevői bepillanthattak a különféle cserkész szakágak és munkacsoportok életébe is. Jelen volt többek között a rádiós, a kerékpáros, a harcművészeti, a vadonlakó és a regőscserkészet, valamint számos más közösség. A természetközeli programok között külső helyszínen evezésre és barlangászásra is lehetőség nyílt.

A színpadi programok között több izgalmas és elgondolkodtató beszélgetés is helyet kapott. A résztvevők többek között azt járták körül, mit jelent a Z- és az alfa-generáció fiataljait ma „meghívni” a hitre, hogyan válhat a gyerekkori vallásosság felnőtt, érett meggyőződéssé, és miként támogathatják egymást ebben a folyamatban a cserkészet és a történelmi egyházak. A beszélgetésben Keczkó Pál evangélikus püspök, Hajdú Zoltán Levente református lelkipásztor, az MRE Missziói Szolgálat szolgálatvezető főigazgatója, valamint Riesz Domonkos, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági referense vett részt.

A nemzetközi cserkészélmények is reflektorfénybe kerültek: a résztvevők megtudhatták, milyen kalandokat és tapasztalatokat kínál egy nemzetközi tábor, és milyen élményekkel tértek haza azok a magyar cserkészek, akik az idei nyáron több mint fél tucat nemzetközi táborban jártak a Feröer-szigetektől egészen Dél-Afrikáig. A beszélgetés során Varga Barnabás, Földes János, Járó Zoltán, Rebek Réka és Sajtos Máté osztotta meg tapasztalatait.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójához kapcsolódva a színpadi programok az emlékezésnek és a múlt feldolgozásának is teret adtak. A résztvevők azt idézték fel, mit jelentett cserkésznek lenni 1956-ban, hogyan élték meg a forradalmat a cserkészközösség tagjai, és milyen nyomot hagytak bennük a történelmi események. Mivel ebben az időszakban Magyarországon tiltott volt a cserkészet, a mozgalom hagyományait a Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) tagjai vitték tovább. A témáról Némethyné Kesserű Judittal, a KMCSSZ vezetőképző testületének egykori vezetőtisztjével és a szervezet történetét 1956 és 1990 között feldolgozó készülő könyv szerzőjével, valamint Lendvai-Lintner Imrével, a KMCSSZ volt elnökével beszélgettek. A találkozó lehetőséget teremtett arra, hogy a résztvevők jobban megértsék a cserkészet történelmi örökségét és a közösség összetartó erejét.

A legfiatalabbak és a mesék kedvelői számára Navratil Andrea mesemondó hozta közelebb a népmesék varázslatos világát. A történetekből a hallgatóság többek között arra is választ kaphatott, miért énekel éjjel a fülemüle, és miért gödrös az ember talpa. A mesemondás a képzelet, a humor és a közös élmények mellett arra is rámutatott, milyen értékes útravalót rejthetnek a régi történetek a mai kiscserkészek számára.

A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kérdései szintén helyet kaptak a programban. A Magyar Cserkészszövetség új, „Cserkészet 2034” elnevezésű stratégiájának egyik fontos pillére a társadalmi felelősségvállalás, amely a társadalmi kohézió erősítését, a környezeti és éghajlati változásokra adott fenntartható válaszokat, valamint a teremtésvédelem kultúrájának terjesztését helyezte középpontba. A témáról Tauber Tamás, a Naphimnusz Teremtésvédelmi Egyesület elnöke és Wettstein Albert, a Munch ételmentő startup társalapítója beszélgetett. A program arra is rávilágított, hogyan kapcsolódhatott össze a cserkészet közösségi küldetése a környezet védelmével és a mindennapokban megvalósítható, felelős döntésekkel.

A színpadi beszélgetések és előadások közös üzenete az volt, hogy a cserkészet egyszerre kínál lehetőséget a hit elmélyítésére, a történelmi emlékezet ápolására, a nemzetközi tapasztalatszerzésre és a társadalmi felelősségvállalás gyakorlására. A programok azt mutatták meg, hogy a cserkészközösség értékei a fiatalok személyes fejlődésében és a társadalom javára végzett szolgálatban egyaránt megjelenhetnek.

Az Országos Cserkésznap egyetlen napba sűrítette mindazt, amiért a cserkészek egész évben együtt dolgoznak és közösségeket építenek: a hitben való növekedést, a szolgálatot, a közösséghez és a hazához való tartozást, a teremtett világ megbecsülését és az embertársak iránti felelősséget.

A rendezvény egyben nyitott lehetőséget kínált arra, hogy azok is közelebbről megismerjék a cserkészetet, akik korábban csupán felületesen találkoztak a mozgalommal. Az Országos Cserkésznap megmutatta, hogyan válhat a cserkészetben megélt hit, közösség és szolgálat a fiatalok mindennapi életének formáló erejévé.

A közösségi együttlét a vasárnapi alkalmakon is folytatódott. A szervezők arra hívták a cserkészeket, hogy a szombati élmények után vasárnap is gyűljenek össze, és közösen vegyenek részt szentmisén vagy istentiszteleten. A Városmajori Jézus Szíve Plébánián 9 órakor kezdődött a szentmise, a Budai Református Gyülekezetben pedig 10 órakor tartottak istentiszteletet. A cserkészeket Bedekovics Péter és Gergely Péter cserkésztestvéreik is szeretettel várták. A vasárnapi alkalmak a közös hit megélésével és az imádsággal tették teljessé a hétvége közösségi élményét.

Forrás: Magyar Cserkészszövetség

Fotó: Alzmeter Laura; Palkó Dániel

Magyar Kurír