Több száz éves sírboltokat nyitottak meg a kőszegi Szent Jakab-templomban

Kultúra – 2022. december 22., csütörtök | 17:24

Háromszáz éve elfeledett, befalazott kriptákra bukkantak a régészek a kőszegi Szent Jakab-templom feltárásakor. A sírboltokat a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértőinek felügyelete mellett nyitották meg, akik levegőmintákat vettek. Az ásatások során egy korábbi templom maradványai is előkerültek.

A Szombathelyi Egyházmegye kőszegi templomfelújítási programja keretében már hónapok óta tart a Szent Jakab-templom régészeti kutatása. Sikerült megtalálni annak a korábban itt állt szakrális épületnek a maradványait, amit egy 1289-ben keletkezett írott forrás alapján már ismertek a történészek.

„A Szent Jakab-templom hajójában sikerült megfognunk olyan alapfalakat, amelyek valószínűleg a 13. században épült és ugyanebben az időszakban elpusztult minorita templomhoz tartoznak – mondta el Pap Ildikó Katalin régész. – Ez nagyjából 10×15 méter nagyságú, cáki kövekből épített alapfal, ami a templom hajója lehetett.”

A templomban három kriptáról tudtak, és több földsír előkerülésére számítottak a kutatók. Örömteli meglepetés volt, hogy megtalálták az 1685-ben elhunyt Széchy Péter [Vas vármegye főispánja, Kőszeg várának örökös ura – a szerk.] nyughelyét. Már az ásatás kezdetén, amikor eltávolították a járószint feltöltését, két elfeledett befalazott kripta is előkerült. Háromszáz éve nem tudott róluk senki. „Van egy kisebbik, ez a déli bejárat alatt van. Egyszerű, egysejtű [egy helyiségből álló – a szerk.] kriptatér, a bejáratát kibontottuk. És van egy nagyobb kripta, ami észak–déli irányban húzódik a karzat előtt, tehát még a hajóban” – ismertette Pap Ildikó Katalin.

Mivel egy régóta elzárt teret készültek felnyitni, biztonsági okokból légzsilipet építettek a kripták fölé, hogy az esetleg emberre és műtárgyakra veszélyes kórokozók ne kerüljenek a templom levegőjébe. A Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői speciális védőfelszerelésekkel és eszközökkel készültek a feladatra. „Hoztunk magunkkal levegőminta-vevő eszközöket és védőfelszereléseket, amelyekkel biztonságosan lemehetünk, és megállapíthatjuk, végezhető-e itt régészeti munka, illetve milyen óvintézkedések mellett. Jelenlétünknek ez a célja. Megpróbáljuk a sírkamra nyitásakor az első levegőmintát levenni” – tájékoztatott a műveletről Magyar Donát aerobiológus. Előbb a templomtér levegőjéből vettek mintát, hogy legyen mihez viszonyítani, majd rést nyitottak a nagyobbik kriptán, ezen keresztül juttatták be a mintavételi eszközt. Nem sokkal később a kutatók is leereszkedtek a mélybe. Ekkor derült ki, hogy a beszivárgó talajvíz erősen roncsolta a koporsókat és a csontokat, amelyek a tér alján üledéket képeztek. A látottakat fotókkal dokumentálták, és néhány faragványt hoztak felszínre.

A templom régészeti kutatása az év végén fejeződik be.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria