Tornacsarnokot neveztek el és konferenciát tartottak Kaszap Istvánról Székesfehérváron

Az iskola dísztermében tartott megnyitón Orosz Ágoston, a gimnázium igazgatója így méltatta Kaszap Istvánt: „Teljesen átlagos gyermekkorral indult az élete. Szerető, keresztény családban nevelkedett, majd jó eredménnyel került be a ciszterci gimnáziumba. Kamaszként a teljesítménye romlott, s hitéletét is »elvitte« a kamaszkor, azonban tizedikes korában Szász tanár úrnál ministrált, s ez elindította ezt a gyermeket a hitnek egy olyan útján, ami magával vonzotta azt, hogy az élet többi területén is jobb teljesítményt érjen el. Két évvel az érettségi előtt még közepes bizonyítványa volt, ám akkor úgy döntött, hogy ami teljesítményre képes, azt kihozza magából. Tornászversenyeket nyert, bekerült a cserkészcsapatba, ahol a közösségépítésben vett részt, és végül a hitélete odáig fejlődött, hogy Istent akarta szolgálni, és a jezsuita rendhez csatlakozott. Sajnos fizikai élete nagyon rövid volt, viszont halála után egyre többen kezdték őt becsülni; imádkoztak hozzá, kérték az ő közbenjárását.”

A Kaszap István-tornacsarnok ünnepélyes megáldását követően, a program folytatásaként diákcsapatoknak szerveztek barátságos röplabdabajnokságot, és neves előadókkal megkezdődött a konferencia.

Az emléknapon részt vett Koronkai Zoltán SJ viceposztulátor, Kaszap István boldoggáavatási ügyéért felelős jezsuita szerzetes is.

Elsőként Spányi Antal püspök szólalt fel. Beszédében a főpásztor Kaszap Istvánt szent életű fiatalnak nevezte, aki Krisztusra figyelt, Krisztusra hallgatott, és mint az Egyház gyermeke élte le rövid életét. „Mindazok, akik elérik céljukat, eljutnak az Istenhez; azokat az Egyház mindig is szentnek tekintette. Kaszap István biztosan eljutott az égbe, az Istennél talált örök otthont magának.

Őbenne egy olyan fiatalt látok, aki nem hagyta magát a világtól sodortatni.

Nem különböző vélemények, hangulatok, nem különböző véleményvezérek által diktált elvek szerint próbálta az életét rendezni – emelte ki a székesfehérvári megyéspüspök. – Ha sikerül a mai embernek ezt megtennie, ha nem engedjük, hogy hangulatok, érzések, mindenféle hamis elvek irányítsanak bennünket, akkor érdemes Kaszap Istvánra tekinteni, példáját követni.”

Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója megnyitó beszédében elmondta, nemcsak saját családjában, hanem szinte minden fehérvári otthonban tisztelték Kaszap Istvánt, aki szenvedésének elfogadásával sok erőt adott a háború sújtotta város lakóinak. Története a mi történetünk, amivel erőt adhat a ma emberének is – mondta a főigazgató.

Halász Tibor történész előadásában történelmi visszatekintést adott Kaszap István korára, a harmincas évek nevelési gyakorlatára, és beszélt a ciszterci pedagógia jellemző vonásainak kialakulásáról.

Holczinger Ferenc SJ, a Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója sporttörténeti ismertetője után a sportolás és a testnevelés jellemnevelő hatásairól és módszereiről beszélt a jezsuita nevelésben.

Ágoston Anna 12. osztályos diák személyes tapasztalatait osztotta meg a cserkészetről, kiemelve Kaszap István örökségét.

Szlama Ákos csákvári káplán, a modern ifjúságpasztoráció lehetőségeiről és kihívásairól beszélt, valamint a fiatalok bevonásáról a hitéletbe. 

A konferencia záróeseménye a Kaszap István tiszteletére bemutatott püspöki szentmise volt a székesfehérvári Prohászka-emléktemplomban.

Szöveg: Berta Kata

Forrás és fotó: Székesfehérvári Egyházmegye

Magyar Kurír