A hivatalos közlemény szerint a török vallásügyi hivatal (Diyanet) vette át az intézmény üzemeltetését, miként az a júliusban nagymecsetté nyilvánított, szintén bizánci kori székesegyház, a Hagia Sophia esetében is történt.
A Kariye-templomot 1511-ben, hat évtizeddel Konstantinápoly – a mai Isztambul – elfoglalása után alakíttatta mecsetté az Oszmán Birodalom vezetése. Múzeummá 1945-ben, már a Török Köztársaság minisztertanácsának döntése értelmében nyilvánították.
Miként a Hagia Sophia, úgy a Kariye múzeum muszlim imahellyé alakításáról is a török legfelsőbb közigazgatási bíróság (Danistay) határozott. A testület az utóbbira vonatkozó döntést azonban már tavaly novemberben meghozta, semmisnek minősítve az 1945-ös lépést.
A Hagia Sophia státuszának megváltoztatását illetően Ankara azzal érvelt, hogy a mecsetté alakítás „a török nemzet akaratának felelt meg”. A török vezetés ugyanakkor arról biztosította a nemzetközi közösséget, hogy az épület a nem muszlimok előtt is nyitva fog állni.
A Hagia Sophia nagymecsetben az első imát július 24-én tartották több ezer hívő – köztük Erdoğan elnök – részvételével.
Nabila Massrali, az EU külügyi szolgálatának szóvivője a török döntés kapcsán emlékeztetett, hogy „a Hagia Sophia-székesegyházhoz hasonlóan a Chora-templom is az UNESCO Világörökség része. A Kultúrák Szövetsége tagjaként Törökország elkötelezte magát a vallás- és kultúraközi párbeszédre, valamint a tolerancia és a közös együttélés előmozdítására” – idézi a Greek City Times nyomán a Vatikáni Rádió.
Forrás: MTI
Fotó: Wikimedia Commons
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria