2024. november 27., szerda
Amina, Virgil, Virgína
Amina, Virgil, Virgína
A szinódus döntése élénk kritikákat keltett, főleg a diaszpóra körében. A bírálatokra Louis Raphaël Sako káld pátriárka közleményt adott ki, melyben kifejtette, hogy a babiloni birodalom ősi fővárosára való utalás a patriarkátus nevében történelmi tévedés, amely csak zűrzavart okoz.
A patriarkátus hivatalos jegyzéke leszögezi, hogy Babilon soha nem volt püspöki vagy patriarkális szék, ma pedig egy iraki muszlim város. „A mi egyházunk történelmi neve a káld egyház, nem pedig babiloni káld egyház, tehát logikus, hogy a patriarkátus elnevezése csak a káld jelzőt tartalmazza” – olvasható a közleményben, amely a döntést vitatókra utalva megállapítja, hogy „hiányos ismeretekkel rendelkeznek”.
Az új elnevezést támogatja a 2015-ben alapított világi társulat, a Káld Nemzetközi Liga is, amely a káldok ügyeit képviseli a civil társadalomban. A liga szerint az új elnevezés sokkal koherensebb.
Az asszír-káld katolikus egyház történelmileg Irak legnépesebb keresztény közössége. Eredete a 13. századra vezethető vissza, amikor néhány katolikus misszionárius, főleg domonkos és ferences szerzetesek aktívan evangelizáltak Asszíria keleti egyházának hívei körében. Ők azoknak a mezopotámiai asszíroknak voltak a leszármazottjai, akik az első évszázadban tértek meg Szent Tamás apostol és tanítványai hithirdetésének köszönhetően.
A káld elnevezés a 17. századi Rómában terjedt el, megkülönböztetésképpen a keleti szír egyháztól, mely továbbra is elkülönült Rómától. A káldok az évszázadok során megőrizték önazonosságukat, saját nyelvüket, liturgiájukat és kultúrájukat. Irakon kívül jelen vannak ma Iránban is négy egyházkerülettel, továbbá Szíriában, Libanonban és Törökországban, az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában is. Hozzájuk kapcsolódnak az európai, főleg az északi országokban élő káld hívek, akiknek lelkigondozását apostoli vizitátor végzi. Becslések szerint a káld katolikus hívek száma szerte a világon mintegy egymillió.
Louis Raphaël Sako káld pátriárka az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) keretében szeptember 7-én, kedden (a Békesség napján) 11.30-tól tanúságtételt tart a Hungexpón zajló kongresszuson.
A kongresszusra a helyszínen történő regisztrációval is be lehet lépni, ám ekkor a napijegyhez étkezést nem tudnak biztosítani. Augusztus 29-ig van mód a teljes hétre, három – szabadon választott – napra, vagy egy napra is regisztrálni online. Ebben az esetben a jegy a részvétel és a zarándokcsomag mellett ebédet is tartalmaz.
A regisztráció további részleteiről ITT lehet olvasni.
A NEK teljes programja ITT található.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
1