Történelmi nap – Ünnepi szentmise Kuvait basilica minor rangra emelt első katolikus templomában

1948-ban egy kis csoport katolikus – külföldiek, akik nemrég érkeztek Kuvaitba, hogy a virágzó olajiparban dolgozzanak – kis kápolnát létesítettt Ahmadiban, az ország második legnagyobb városában. Néhány évvel később egy templom vette át a helyét, amelyet egy pápa által megáldott Szűz Mária-képpel díszítettek. Ahogy az olajipar fellendült, és egyre több külföldi munkás érkezett Kuvaitba, új templomot építettek, amelyet, akárcsak az eredeti kápolnát, az Arábiai Miasszonyunknak szenteltek.

Történelmi nap

Január 16-án, pénteken Pietro Parolin bíboros államtitkár vezette azt az ünnepi szentmisét, amelyet a templom kisebb bazilika (basilica minor) rangra emelése alkalmából tartottak. A helyi katolikus híveknek, a kuvaiti olajtársaság képviselőinek, politikusoknak, diplomatáknak tartott prédikációjában a bíboros történelminek nevezte az alkalmat, „nemcsak a kuvaiti egyház, hanem az egész Arab-félsziget egyházának számára”. „Ez a sivatag homokjára épült bazilika arra emlékeztet minket, hogy maga Mária is hasonló sivatagi vidéken talált menedéket, ahol gondozta, nevelte és védelmezte az Isten és az emberiség közötti egyetlen közbenjárót, Jézus Krisztust” – hangsúlyozta.

Valódi Isten és valódi ember

Parolin bíboros ezután a napi evangéliumi szakaszról elmélkedett, amelyben Jézus felteszi tanítványainak a döntő kérdést: „Kinek mondják az emberek az Emberfiát?” Visszatekintve a nemrég véget ért karácsonyi időszakra, hangsúlyozta, hogy „nem fogadhatjuk be otthonainkba a kis Jézust (…) hacsak nem ismerjük fel valódi kilétét és mindazt, amit ez magában foglal”. Hangsúlyozta: a keresztények „arra hivatottak, hogy felismerjék és tanúságot tegyenek arról, hogy Jézus Krisztus valódi Isten és valódi ember”.

Arábiai Miasszonyunk

Kuvait lakosságának ma már mintegy 20 százalékát teszik ki a keresztények, bár szinte mindegyikük kuvaiti állampolgárság nélküli vendégmunkás. Hasonló a helyzet több más olajban gazdag Perzsa-öböl menti országban, köztük Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és Katarban. Ezen országok közül Kuvait és Bahrein egyedülálló abban, hogy kis számban élnek ott keresztény vallású állampolgárok is, akik szinte mindannyian jelentősebb keresztény lakossággal bíró arab országokból, például Libanonból és Palesztinából érkező bevándorlók leszármazottai.

Homíliája végén Parolin bíboros Szűz Mária, az „Arábiai Miasszonyunk, a nevét viselő egész félsziget védőszentje” közbenjárását kérte. „Add, hogy mindig ő vezessen minket Fiához” – imádkozott. „Rábízom Kuvait államának, polgárainak és minden keresztényének a védelmét” – mondta.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír