Tóth István szobrász művészetéről nyílt fotókiállítás Szombathelyen

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Tóth István halálának 85. évfordulója alkalmából rendezte meg a tárlatot a Berzsenyi Dániel Könyvtár és a Vasi TIT Egyesület Tóth István Baráti Köre, Ágh Ernő városi képviselő jelentős anyagi támogatásával. Garas Kálmán nagy értékű munkája nyomán 44 művet mutatnak be a képek.

A szobrásznak több mint négyszáz alkotása van, Szombathelyen a legismertebbek: a Szily János-szobor a Berzsenyi téren, Horváth Boldizsár szobra a Savaria Múzeum előtti parkban, illetve Szent Márton hermája a székesegyházban. Nagy Éva könyvtárigazgató a megnyitó kapcsán elmondta, hogy a tárlat egy vándorkiállítás startja.

Székely János megyéspüspök ajánlójában kiemelte: Tóth István, az egyik legnagyobb magyar szobrász, a Szily János utcai elemi iskolába járt, ahonnan mindennap átmentek a szemben lévő székesegyházba szentmisére. Eredetileg mérnök szeretett volna lenni. Minden sejtjében magyar volt, a nemzeti kultúrát akarta építeni, hívőként Isten dicsőségét akarta ábrázolni. Ezért nemzeti és vallásos ihletésű alkotásokat látunk tőle. A szentkirályi plébános figyelt fel rá, ő javasolta, hogy menjen Bécsbe, a Képzőművészeti Akadémiára. A Soproni Ipari Kamara ösztöndíjjal támogatta tanulmányait. Bécsben felismerték tehetségét, Kaspar Clemens von Zumbusch lett a mestere. Hazajőve, Budán Stróbl Alajos segítette: átadott neki megrendeléseket, és megismertette a nagyváradi püspökkel, akitől az első nagy megbízást kapta: Szaniszló Ferenc püspök egész alakos ülőszobra hozott hírnevet neki.

Szobrai mutatják – a Püspökvár is őriz tőle műveket –, hogy jól megfért benne az egyházi és a világi törekvés. Azt hirdeti ez a művészet – fogalmazott a főpásztor –, hogy az igaz, a szép, a jó és a szent elválaszthatatlanok egymástól, mert ezek a lét alapvető tulajdonságai. Platón szerint a szépség nem más, mint az igazság ragyogása. Ami igaz, az magától szép. Tóth István nemcsak a szépséget kereste, hanem az igazat is. Székely János püspök arról is beszélt, hogy van, aki szerint nincs „nemzeti művészet”, és „vallásos művészet” sincs. Ő úgy véli, hogy a gyökereink, a kultúránk emberségünk részei, ebben is meg tud szólalni a szépség és a hit.

Zsámbéki Mónika művészettörténész megnyitóra írt szövegét Wiktora Antal, a TIT Tóth István Baráti Körének vezetője olvasta fel.

A szobrász életének legfontosabb állomásai Nagyvárad, Budapest, Szombathely és Szeged voltak. A budapesti Parlamentben, a budai Várban, a Nemzeti Bankban és a városligeti Vajdahunyad várban is vannak művei. A szegedi dómban 140 alkotása látható.

Tóth István nevét ma már utca és park is viseli Szombathelyen. A szalézi kriptában nyugszik.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír