További közpénzeket kér templomépítésre a román ortodox egyház

Kitekintő – 2013. december 22., vasárnap | 18:55

Nehéz helyzetbe hozta a romániai megyei és helyi önkormányzatokat a román ortodox egyház vezetőjének, Daniel pátriárkának a héten levélben megküldött kérése, hogy a hivatalok jelentős összegekkel járuljanak hozzá a Bukarestben épülő Nemzet Megváltása katedrális munkálataihoz.

Az új katedrális a Ceausescu álmát beteljesítő Nép Háza mellett épül

Az egyházfő 100 ezer lej (közel 7 millió forint) finanszírozást kért például az erdélyi Beszterce-Naszód Megyei Tanácstól, Beszterce városától pedig 200 ezer lej támogatást szeretett volna kapni. Ennél is nagyobb összeget, 300 ezer lejt kért a Máramaros megyei képviselő-testülettől, a kolozsvári önkormányzatot pedig 200 ezer lejnyi támogatás kifizetésére szólította fel.

Az elmúlt napokban a román sajtó arról cikkezett, hogy bár Máramaros és Beszterce-Naszód megye elöljárói rendszeresen pénzhiányra panaszkodnak, mégis hajlandóak a kért összegekkel finanszírozni a katedrális építését. Ezzel szemben utólag több illetékes visszakozott: Dana Gagniuc Buzura, a Máramaros megyei önkormányzat szóvivője például szerdán cáfolta, hogy a hivatal saját költségvetéséből biztosítaná a pátriárka által kért összeget.

Ovidiu Creţu besztercei polgármester ezzel szemben úgy nyilatkozott: a helyi önkormányzat szavazni fog arról, hogy a jövő évi költségvetésbe belefoglalják-e a bukaresti katedrálisra szánt 200 ezer lejes kiadást, véleménye szerint azonban teljesen helyénvaló, hogy a bazilikát az állampolgárok pénzéből építsék meg.

Elegánsan visszautasította az ortodox egyházfő kérését Emil Boc kolozsvári polgármester, aki válaszlevelében úgy fogalmazott: az önkormányzat megvárja, amíg a kormány elfogadja azt a határozatot, amely az egyházaknak biztosítandó, vissza nem térítendő támogatás mértékét határozza majd meg.

A Nemzet Megváltása katedrálisának alapkövét még 2007-ben helyezték el, a román parlament tőszomszédságában található telken. A közel félmilliárd euróba kerülő épület Románia legnagyobb katedrálisa lesz. A 2010 júliusában győztesnek meghirdetett Gh. Bratiloveanu és Mihai Vitega tervezőpáros által elképzelt 120 méter hosszú, 70 méter széles bizánci-román stílusú bazilika központi eleme a kereszttel együtt 110 méter magasnak szánt torony lesz, amelytől piramis alakban további kilenc, de méretében kisebb torony helyezkedik majd el. A vasbetonból és téglafalakból emelt bazilika 5500 főt tud majd befogadni, a katedrális előtti kolostorral szegélyezett tér pedig további 125 ezer hívőt. A bazilika összterülete 38 ezer négyzetméter, a nyolcszögű kupola átmérője pedig 36 méter lesz. A bazilika alá egy 2000 férőhelyes földalatti múzeumot is szeretnének, amit hat lifttel kötnek majd össze a főhajóval.
A projekt napjainkban is rendkívül nagy felháborodást vált ki a romániai közvéleményben, a hívek közül is sokan bírálták az ortodox egyházat megalomániája, és az óriási költségek miatt.

Nyáron a BBC összeállítást közölt a román ortodox egyház templomépítéseiről. Először egy videó-anyagot tettek közzé, majd az anyagot írott változatban is lehozták, Romania's costly passion for building churches címmel. Az összeállítás szerzője az intenzív templomépítésre csodálkozik rá, kiszámolva, hogy átlagosan havonta 10 templomot fejeznek be Romániában, azaz minden harmadik nap egyet. Csak Nagyváradon például 27 ortodox templomot kezdtek el építeni 1990 óta.

Az épülő nagyváradi új ortodox katedrális

Romániában az állam által elismert egyházak két fő támogatást kapnak a központi költségvetésből, egyiket templomépítésekre és felújításokra, másikat az egyházi személyzet fizetésének biztosítására. E két tétel mellett 2011-től külön támogatja a központi költségvetés a bukaresti Nemzet Megváltása katedrálisa felépítését. Az ortodox egyház templomépítéseire - beleértve a katedrális építését közel 8 millió eurót költött a központi költségvetés 2013-ban.

A templomépítési hullám egyúttal az új városi terek szimbolikus elfoglalása is az ortodox egyház részéről. Az ortodox templomok rendszerint a központi terekre épülnek.

A templomépítések egy további vetülete, hogy az épített templomok túlnyomó többsége szigorúan követi a bizánci (ritkábban bukovinai) építészeti stílust, félredobva a korábbi helyi építészeti hagyományokat. A jelenségnek ez a vetülete különösen Erdélyben látványos, ahol a fatemplomok mellé és a barokkos kőtemplomok helyére egységes bizánci stílusú templomok épülnek, mellőzve az erdélyi román templomépítészeti kultúrát. Az egységes stílus által a nemzet egységes és homogén voltának a szimbolikus megjelenítése is megvalósul, és ezáltal a rendszerváltás utáni ortodox templomépítési hullám a nemzeti homogenizálás eszközeként is szolgál.

bbc.com/gandul.ro/kronika.ro/transindex.ro/Magyar Kurír
(ki)