Trócsányi László szerint az új magyar alaptörvény megtette azt, amire az Európai Uniót alapító szerződő felek nem mertek vagy nem akartak vállalkozni: „kodifikálta a kereszténység szerepét”. A kereszténység szerepének, valamint más értékeknek – mint a nemzet és a család – említésével az alaptörvény már lezártnak hitt kérdésekhez mert hozzányúlni.
Ezért gondolom azt, hogy az új magyar alkotmány körül némileg szokatlan és váratlan módon kibontakozott nemzetközi vita ennek is szól – mondta Trócsányi László.
A miniszter kiegyensúlyozottnak nevezte a magyar alkotmányos megoldást, amelyben az állam és az egyház elválasztása mellett együttműködésük bizonyos közfeladatok ellátásában lehetséges és részletesen szabályozott.
A magyar modell tehát az együttműködésen alapszik. Az együttműködés számomra nemcsak formai kérdés, hanem sokkal inkább tartalmi is, azaz a jogszabályok megalkotása kapcsán is érvényre kell jutnia – hangsúlyozta Trócsányi László.
A miniszter szerint a magyar alkotmányozók igennel válaszoltak arra a kérdésre, meg kell-e jeleníteni az eszményeket a jogszabályi hierarchia csúcsán. Az alaptörvényben a közösségeknek – család, nemzet – kiemelkedő, értékteremtő szerepük van.
A keresztény Európát nem a gyökereiről, hanem a gyümölcseiről kell megismernünk. Ne kövessük el azt a hibát, hogy Európa keresztény identitását valamilyen idealizált múltban keressük. Keressük inkább a jövőben. Mert nem az a kérdés, volt-e, hanem hogy lesz-e keresztény Európa, lesz-e keresztény Magyarország – zárta előadását Trócsányi László.
A rendezvény előtt ökumenikus szertartásra került sor Esztergomban, a Szent Tamás-hegyi kápolnában. Az idén 21. alkalommal megrendezett Becket Szent Tamás-emléknapot a Rudnay Sándor Kulturális és Városvédő Egyesület, valamint a Rudnay Sándor Alapítvány szervezte.
Esztergom és Canterbury a 12. század óta áll kulturális és vallástörténeti kapcsolatban. Mindkét település érseki központ. Főpapjaik, Becket Tamás és Bánfi Lukács esztergomi érsek párizsi tanulmányaik idejéből származó személyes barátsága alapozta meg a két város jó viszonyát. Az 1170-ben mártírhalált halt Becket Tamás érsek éppúgy kiállt az egyház autonómiája mellett, mint a magyar egyház akkori feje. Becket Tamás halála után Jób érsek prépostságot alapított Esztergomban a vértanú tiszteletére.
Lékai László bíboros, aki 1976-tól haláláig, 1986-ig volt a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, az 1538-ban Esztergomba került ereklyék egy részét Canterbury érsekségének adományozta, mivel Angliában VIII. Henrik rendeletére a szent összes emléktárgyát megsemmisítették.
Fotó: Bonum TV
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria