Tudományos konferenciát rendezett a Debreceni Egyetem a katolikus emlékév alkalmából

Bosák Nándor püspök a konferencia megnyitó beszédében elmondta, a tudományos konferencia a nívós, szakmai, történelmi előadásokkal az emlékév legrangosabb eseményének számít. Új aspektusba, megvilágításba állítják Debrecen város kultúráját, vallástörténetének egy-egy szakaszát.

A főpásztor kiemelte továbbá, a visszatekintés a 300 évvel ezelőtti, Debrecen és a magyar történelem 18. századi eseményeihez kapcsolódik.

A történelem mindig az időben megvalósuló emberi élet – mutatott rá Bosák Nándor. – Elmondja, mi történt, kik voltak a szereplői, melyek voltak mozgató rugóik, és milyen hatást gyakoroltak arra az időre.

De mi az idő? – a püspök a kérdésre Szent Ágoston szavaival válaszolt: „Ha ezt kérdezik, tudom, hogy mi az idő, ha meg akarom magyarázni, nem tudom.”

Egyes filozófusok az időt úgy értékelték, mint a megismerés egyik kategóriáját. A természettudósok az élet negyedik dimenziójáról beszélnek, az arisztotelészi meghatározás szerint pedig a mozgás mértéke az egymás utániság alapján. A régi görög kifejezés még konkrétabban meghatározza az időt, mert beszél az időtartamról, a kronoszról, amely az események sorát jelenti, és beszél a megélt időről, a kairoszról – folytatta a megyéspüspök.

Mi a történelemben nemcsak az események láncolatát látjuk, amelyek cél nélkül követik egymást, hanem mindig a történelemben megélt emberi vonatkozást szemléljük és figyeljük. Ilyen értelemben mindig a kairosz az, ami bennünket foglalkoztat, így idézünk fel régi eseményeket és keressük a történelem mélyebb értelmét. A katolikus újjászületésre visszatekintő emlékév erre a történelemben megvalósuló életre utal, mert az életünk a történelemben minden helyzetben újjászületés – zárta gondolatait Bosák Nándor.

Komolay Szabolcs alpolgármester Debrecen város nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a múlt ismerete nélkül nincs jelenünk, és legfőképpen nem tudunk jövőt építeni, mert az egymásra épülő generációk építik azt a jövőt, amely meghatározza egy város, ország kultúráját.

Majd egy feneketlen kúthoz hasonlította egy város, ország, nemzet történetét, amelynek nem látjuk az alját, a kezdetét, ugyanakkor keressük a tradíciókat, a miérteket és mikénteket, de legfőképpen a gyökereinket, hogy kik vagyunk, honnan érkeztünk.

Az emlékév nemcsak a katolikusok ünnepe, hanem Debrecen ünnepe is, amelyhez a város különböző intézményei is hozzákapcsolódtak a maguk erejével, lehetőségeivel is – hangsúlyozta az alpolgármester.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora mint házigazda üdvözölte a konferenciát. Elmondta, az ország jelenlegi helyzetének, jövőtervezésének alapja, hogy a múltunkba, különösen az egyháztörténeti összefüggésekre visszanézzünk.

Emlékeztetett: a Debreceni Egyetem a közelmúltban több egyháztörténeti konferenciához is kötődött, többek között helyet adott annak az ökumenikus konferenciának is, amit a II. vatikáni zsinat 50. évfordulóján rendeztek.

A rektor Debrecen mai megértése szempontjából és a keresztény értékek alapján tervezett jövő szempontjából nagyon fontosnak ítélte a konferenciát, és mint mondta, mi sem természetesebb annál, hogy egy keresztény ország állami egyeteme ad otthont a katolikus konferenciának.

A konferenciát, amelynek anyagából ez év végére egy kötet jelenik meg, Papp Klára dékán és Orosz István akadémikus vezették le.

***

A konferencián a következő előadások hangzottak el:

DRASKÓCZY ISTVÁN (egyetemi tanár, ELTE BTK, Történettudományi Intézet): A katolikus egyház szerepe a középkori Debrecenben – Debreceni diákok egyetemjárása a középkorban

BARTA JÁNOS (professor emeritus, DE BTK, Történelmi Intézet): A Magyar Királyság felekezeti helyzete a 18. század első felében

SZÁRAZ ORSOLYA (irodalomtörténész, Debreceni Egyetem, MTA kutatócsoport): Jezsuita népmissziók a váradi egyházmegyében a 18. században

OROSZ ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE BTK, Történelmi Intézet): Debrecen szabad királyi városi címének országgyűlési becikkelyezése

PAPP KLÁRA (egyetemi tanár, DE BTK, Történelmi Intézet): Gróf Csáky Imre püspök szerepe a katolikus egyház debreceni térnyerésében

SZABADI ISTVÁN (Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár igazgatója, Debrecen): A református egyház Debrecenben a szabad királyi városi cím megszerzése után

KOLTAI ANDRÁS (Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára, Budapest): Debrecen és a piaristák a 18. században

BITSKEY ISTVÁN (az MTA rendes tagja, professor emeritus DE BTK, Kultúratudományi Intézet): „Ab omnibus pius rex dicebatur” (Szent László a magyarországi irodalomban)

BARTHA ELEK (professzor, néprajzkutató, DE BTK, Néprajzi Tanszék) –DÉNES ZOLTÁN (kanonok, c. egyetemi docens): Szent László a néphagyományban

NYÁRÁDI ANNA MÁRIA (művészettörténész, Győri Városi Művészettörténeti Múzeum): A debreceni Szent Anna-templom Szilassy János által készített úrmutatója és a templom egykori felszerelése

KELÉNYI GYÖRGY (professzor, ELTE BTK, Művészettörténeti Intézet): A Szent Anna-székesegyház építéstörténete és helye a magyar barokk építészetben

ZÁGORHIDI CZIGÁNY BALÁZS (történész, Domonkos Rendtörténeti Gyűjtemény, Vasvár): Domonkos szerzetesek Debrecen katolikus életében, református történészek a domonkos történetírásban

* * *

A konferencia idején kiállítást nyitottak meg a Történelmi Intézet Könyvtárában a Magyar Nemzeti Levéltár Hajdú Bihar Megyei Levéltárának irataiból A mezővárostól a szabad királyi városig címmel. A kiállítást Szendiné dr. Orvos Erzsébet, a levéltár igazgatója nyitotta meg.

Sor került továbbá Száraz Orsolya Catalogus librorum Bibliothecae Collegii Germanici et Hungarici Romae című könyvének bemutatójára, amelyet Monok István, az MTA Akadémiai Könyvtár és Információs Központ igazgatója, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola professzora ismertetett.

A konferencia megszervezését támogatta a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, a Debreceni Katolikus Emlékbizottság, az MTA DAB Társadalom- és Történettudományi Szakbizottsága, valamint a Hajdú-Bihar Megyei Honismereti Egyesület.

* * * 

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír