Mint a jezsuita fogalmazott, Hawking elmélete nem felel meg a tudományos szigorúság és érvényesség szabályainak. Ellentmond a fizika törvényeinek is, és nem bizonyítja állításait. Carreira szerint Hawking új könyve, az idén megjelent The Grand Design, ami azt állítja, hogy a világegyetem Isten nélkül is keletkezhetett, jól mutatja, mi az, amivel a tudományhoz hozzájárult a huszadik század. Ellenben nincs a kötetben semmi új – tette hozzá a CNA tudósítása szerint.
A mű csak az emberi szabadság logikátlan tagadásában hoz újat az első fejezetben, az utolsóban pedig leszögezi, hogy a világegyetem saját magát hozta létre a gravitáció által.
A semminek nincsen sem tulajdonsága, sem ereje – szögezte le a jezsuita atya, aki a fizika doktora és a filozófia professzora a Comillas Egyetemen, valamint a Vatikáni Obszervatórium kutatója. – a semmi egyszerűen mindenféle valóság hiánya. Egyértelmű, hogy a gravitáció, a tömegvonzás csak akkor létezik, ha van tömeg, azaz anyag. De mivel a semminek nincs tömege, nem lehet gravitációja sem. Ez olyan lenne, mintha a nulláról tudnánk teremteni bankszámlát magunknak – szögezte le a jezsuita.
Carreira felhívta a figyelmet arra, hogy a természettudomány, a filozófia és a teológia kompatibilis egymással, kiegészítik egymást az igazság keresésében. Mindegyik arra jó, hogy a valóság egy részét megismerjük, azét a valóságét, ami túl gazdag ahhoz, hogy egy módszertan elég legyen a feltérképezéséhez.
A természettudomány csak arról tud nyilatkozni, hogy az anyag hogy működik – szögezte le a jezsuita. – Arra azonban nem ad választ, hogy az anyag miért létezik. A világegyetem létezésének és az élet értelmének a kérdése kívül áll a természettudomány határain. Ezért aztán a természettudomány nem is beszélhet olyasmiről, amit nem tud bizonyítani, mint például a tudásvágy, a szabadság, a véglegesség, az erkölcs, a művészet, a család és az emberi kapcsolatok. Az emberi valóság pusztán anyagi magyarázata teljesen tudománytalan – húzta alá Carreira.
Magyar Kurír
(szg)