Udvardi Erzsébet Pro Cultura Christiana díjban részesült

Udvardi Erzsébet Baján született 1929-ben, pedagógus családban. A középiskola utolsó évében Rudnay Gyula bajai szabadiskolájának növendéke volt. 1948 és 1953 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél osztályában tanult, a főiskola befejezése után pedig a fővárosi Leöwey Klára Tanítóképzőben rajzot és művészettörténetet tanított. Műveivel 1953 óta folyamatosan szerepel hazai és külföldi, egyéni és kollektív tárlatokon.

Udvardi Erzsébet elismert, megbecsült alkotó. Munkácsy-díjas, érdemes és kiváló művész, megkapta a Magyar Művészetért-díjat és a német Szent Fortunatus Lovagrend nagydíját is. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki 1995-ben, 1999-ben az ember és a természet egységének kifejező képi ábrázolásáért Kossuth-díjat kapott, 2002-ben pedig elnyerte a Magyar Örökség-díjat.

Alkotásai közül a legtöbb Badacsonytomajon és környékén található. A tomaji Szent Imre-plébániatemplomban a szenvedéstörténetről három táblaképe látható: Az utolsó vacsora, a Getszemáni éjszaka és a Feltámadás. A badacsonyörsi Szent Antal-kápolna alkotásai 1975–76-ban készültek Lékai László akkori plébános felkérésére, az ábrahámhegyi Szent László-kápolnába pedig 1957-ben került az Ikonosztázia magyar szentekkel című alkotása. Hazánk számos templomában és középületében láthatók még Udvardi-művek, így Veszprémben, Keszthelyen, Lesencefalun, Tapolcán, a sümegi ferences rendházban és Balatonakarattyán is.

Udvardi Erzsébet képei a tiszta ragyogásról beszélnek, aminek forrása nem az ember, hanem a Teremtő. Alkotásain – a biblikus ihletettségűeken és az „evilágiakon” is – átsejlik az élet forrásába, Krisztusba vetett hit.

A Pro Cultura Christiana díj átadásával a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a művésznőt közelgő nyolcvanadik születésnapja alkalmából is köszöntötte.

A díjátadási ünnepségen a festőművésznő a sümegcsehi templomban jelenleg készülő alkotása kapcsán arról beszélt, hogy a szinte kimeríthetelen Ó- és Újszövetségből a színeváltozás témáját tartja a legnagyobb feladatnak: a Máté evangéliumában szereplő „arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított”. A ruhával semmi gond nincs, mert ezüst, ám az „orcája fénylett, mint a nap” ábrázolhatatlan – mondta Udvardi Erzsébet. Írni lehet róla, ám nem lehet visszaadni – tette hozzá a Pro Cultura Christiana díjas művésznő.

Magyar Kurír