A pénteki nap során húsz szekcióban több mint százötven előadó – köztük Udvardy György pécsi megyéspüspök – értekezett az árvízvédelemhez kapcsolódó interdiszciplináris tudományágakban.
Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem rektorhelyettese a rendezvény pénteki napját megnyitva kiemelte: Pécs a lehető legjobb választás volt az árvízi konferencia helyszínéül. A várost kiemelt tudományos fellegvárként emlegetik, emellett pedig veszélyeztetett településnek számít a villámárvizek szempontjából. A rektorhelyettes kitért arra is, hogy a hagyományteremtő konferencia a katasztrófavédelem minden aspektusát felöleli, a szekciókban gazdasági, jogi, szakmai, szociológiai és biológiai vonatkozású előadások is elhangzanak.
Udvardy György pécsi megyéspüspök előadásában a teremtett világ és az ember kapcsolatáról beszélt. A főpásztor rámutatott arra, hogy az emberi élet természetes és jó, de a személyes élethelyzetek, betegség vagy baleset során ébredünk rá létünk törékenységére. Az ember sokszor magára marad és segítségre szorul. Ilyenkor mindig az egyén cselekszik, nem a társadalom. A személy kerül előtérbe: egyrészt a szenvedő ember, másrészt a cselekvő, a segítő ember. Vannak, akik hivatásuknál fogva, saját életüket kockáztatva segítenek. Udvardy György a katasztrófát mint formáló erőt említette: a rendkívüli méretű elemi csapások sorsfordulót jelentenek az ember életében. A pécsi megyéspüspök hangsúlyozta: „Szükség van a katasztrófavédelmi szolgálat munkájára a személyek, az anyagi javak és a közösségi értékek védelme érdekében. Szükség van az emberek biztonságérzete miatt, és az erkölcsi cselekvés megjelenítése miatt.”

A főpásztor beszédében kiemelte az emberi lét méltóságát, értékét, odaadhatóságát és végső céljának fontosságát. „A létre adott direkt-indirekt válasz katasztrófa nélkül is jót eredményez. Önök a jó képviselői, megjelenítői” – utalt a katasztrófavédelmi szakemberek szolgálatára Udvardy György megyéspüspök.
Fotó: Loósz Róbert
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria


