Udvardy György érsek tartott karácsonyi katekézist a fogvatartottak számára

A főpásztor a börtön falai között elmondott tanításában Jézus nyilvános működésének kezdetét idézte: „Az Úr lelke rajtam, Ő kent fel engem, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, gyógyulást a betegeknek, szabadulást a börtönben lévőknek.” Kiemelte, hogy a börtönlét a szegénység egyik legfájóbb formája, amely

a remény elvesztésének különösen nagy veszélyét hordozza.

Az Egyház küldetése ezért különösen fontos ezen emberek között: reményt éltetni és a megújulás lehetőségét hirdetni.

A karácsonyi üzenet hangsúlyozza, hogy

az Isten fia emberré lett, osztozik az emberi élet konkrét valóságában, a szegénységben, sőt, a szabadság elvesztésének fájdalmában is.

Az angyalok éneke, a pásztorok hódolata, és az igazságot keresők útkeresése mind a remény üzenetét közvetíti, amely nem csupán egy érzelmi reakció, hanem annak a hitnek a kifejezése, hogy örök élet vár ránk. Ez a hit teszi lehetővé az újjászületést, a múlt hibáinak hátrahagyását, és Jézus parancsainak befogadását.

A főpásztor különösen fontosnak tartotta, hogy az evangéliumot a hallgatóság lelkületéhez igazítsa.

A börtönben az újjászületés és a megtérés gondolata különösen vágyott üzenet,

amelyet a fogvatartottak nyitott szívvel és lélekkel fogadtak. Hálásak azért, hogy találkozhatnak Isten irgalmával, és növekedhetnek a hitükben.

Udvardy György rámutatott, Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte, és ez a karácsony legnagyobb üzenete: az ember értékes, mert Isten szereti, bármilyen élethelyzetben is van. Jézus példáján keresztül tanította a szeretetet, az irgalmat, a megbocsátást és az újjászületést, még a legnehezebb körülmények között is.

Az érsek arra biztatta a jelenlévőket, hogy bocsássanak meg önmaguknak és másoknak, mert

a megbocsátás ad életet, míg a harag és gyűlölet pusztít.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Isten minden helyzetben mellettünk áll, még a bűneinkben is, és soha nem mond le rólunk.

Udvardy György tanításának végső üzenete az volt, hogy a karácsony, a húsvéttal együtt, az ember jövőjét szolgálja: lehetőséget ad a remény, az újrakezdés, és az élet ajándékának befogadására. Az érsek szerint az evangélium hirdetése a börtön falai között nemcsak a fogvatartottaknak, hanem az Egyháznak is központi szolgálata, amely mindig mélyen megrendítő és felemelő tapasztalat.

Szántó Attila börtönlelkész, állandó diakónus mindenki nevében megköszönte az érsek tanítását, és felkérte az általa alapított, fogvatartottakból álló kórust a karácsonyi ünnepség megtartására. Megható pillanatok következtek. Versek és énekek hangoztak el, a családtól, szeretteiktől elválasztottak tolmácsolásában.

Az ünnepség végén Porubszky Szabolcs ezredes, tanácsos, az intézet parancsnoka köszönte meg Udvardy György érsek jelenlétét, kitüntetett figyelmét és valamennyi közreműködő részvételét, valamint gratulált a kórus kiváló szerepléséért. Végezetül mindenkinek áldott, szép karácsonyi ünnepet kívánt.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír