Udvardy György veszprémi érsek adventi üzenete

Advent elején nagy szeretettel köszöntöm főegyházmegyénk papjait, katekétáit, pedagógusait, a családokat, az időseket, a fiatalokat, mindenkit, akivel együvé tartozunk egyházmegyénkben.

Egyházunk ismét megajándékoz bennünket a szent idővel, azzal az idővel, amikor lehetőséget kapunk arra, hogy keresztény méltóságunkat fölismerjük. Fölismerjük karácsonyra készülve – karácsonyra, amikor a megtestesülést ünnepeljük, amikor a megváltás reménye érint bennünket, amikor a reményt ünnepeljük. Így azt tudjuk mondani,

az advent a remény megújítása az életünkben.

Hiszen Isten velünk van, Isten betölti ígéretét, velünk éli az életét, örök élettel ajándékoz meg bennünket. Reménységünk az üdvösségre irányul. Nem szűkös, ideig-óráig tartó örömre, nem valamiféle elérhető jobb életre. Örömteli, istenes életet kíván. Ebben akarunk erősödni. A remény gondolatában, ébrentartásában, a remény cselekedeteiben akarunk erősödni. A remény cselekedetei pedig a remény embereivé tesznek bennünket.

A remény emberei adventben azt jelenti, hogy ismerjük fel gyengeségeinket, ismerjük fel nyomorúságainkat, akarjuk tenni a jót. Elhordani lelki hegyeinket, betölteni lelki völgyeinket, azokat az akadályokat, amelyek akadályt jelentenek az Istennel, egymással, közösségeinkkel való kapcsolatban – az egységben. Akarjuk megújítani kapcsolatainkat. Akarjuk teremteni a békét, megszüntetni a békétlenséget. Ennek hiányában csak töredékes minden. Bármit is teszünk, az egység hiánya, a békétlenség nem eredményezi a remény megerősödését lelkünkben.

Legyünk tehát a remény emberei!

A remény emberei a lelkületben, cselekedeteinkben és ugyanígy a békesség teremtésében. Erre hívok mindenkit, ezt teszem magam is!

Áldott adventi készületet kívánok!

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír