Ugyanazzal a reménnyel – 500 éve ünneplik a Havas Boldogasszony-búcsút Szegeden

Az augusztus 1-jén és 2-án ünnepelt Havas Boldogasszony-búcsú hétvégéjén zarándokok és hívek sokasága érkezett a szeged-alsóvárosi ferences templomba, ahol szentmisék, körmenetek, közös imádságok, virrasztás és egyéb lelki programok várták őket.

A több évszázados búcsú ugyanarról szól, mint hajdanán: hogy az ember megálljon, Isten elé vigye örömeit és terheit, és a közös imádságban újra megtapasztalhassa a hit megtartó erejét. 

Az ünnep ismét megmutatta, hogy a több mint fél évezredes hagyomány ma is élő és formáló ereje Szeged vallási és közösségi életének – idén is zarándokok sokaságát vonzotta a Havas Boldogasszony-búcsú Alsóvárosra. 

Voltak, akik egész éjszaka virrasztottak a templomban, mások több száz kilométert utaztak ezért a hétvégéért. A padsorok megteltek; a gyóntatófülkék előtt két napon át kígyózott a sor.

Hajnalig virrasztottak az alsóvárosi ferences templomban

A kétnapos búcsú koszorúzásokkal és ünnepi szentmisével kezdődött augusztus 1-jén, szombaton az alsóvárosi ferences templomban.

Az ünnep első napja idén is egybeesett Bálint Sándor születésnapjának évfordulójával, így a nyitómisén a hitvalló néprajztudós boldoggá avatásáért imádkoztak. A Szeged-Csanádi Egyházmegye által szervezett megemlékezésen rangos oktatási és kulturális intézmények –mint a Móra Ferenc Múzeum, a Szegedi Tudományegyetem, a Gál Ferenc Egyetem, az Alsóvárosi Napsugaras Tájház, valamint a szegedi Karolina és piarista iskola – képviselői is részt vettek.

A Mátyás téren álló mellszobornál Kárpáti Kázmér, az alsóvárosi templom búcsúzó plébánosa arról beszélt, hogy a szentek – például Szent Gellért vagy Kapisztrán Szent János – példája sokaknak nagyon távolinak tűnhet, Bálint Sándor azonban alig néhány évtizede még közöttünk élt, és családos emberként, hívő világi keresztényként mutatott példát. 

A mellszobor kapcsán arra híva fel a figyelmet, hogy Bálint Sándor tekintete rendíthetetlenül Krisztusra és a Boldogságos Szűzanyára szegeződik. Ez a mozdulatlan tekintet jelképe annak az életnek, amelynek középpontjában mindig Isten állt, és ma is arra hívja az arra járókat, hogy sose veszítsék szem elől azt, ami igazán megtartja az embert.

A búcsú nyitó szentmiséjét Serfőző Levente felsővárosi plébános mutatta be Bálint Sándor boldoggá avatásáért.

Prédikációjában Havas Boldogasszony ünnepének üzenetét kapcsolta össze a mai ember mindennapjaival. Rámutatott: Szűz Mária nem csupán tiszteletünk tárgya, hanem annak példája, hogyan válhat az ember élete Isten otthonává. A búcsú pedig nem csak hagyományőrzés, hanem lehetőség arra, hogy az ember újra Isten felé fordítsa az életét.

Izajás próféta szavait idézve Serfőző Levente arról beszélt, hogy a világ ma is sokféle sötétséget él át: háborúkat, lelki válságot, az emberi kapcsolatok durvulását. A keresztény ember feladata azonban a világosság őrzése. Ebben állította példaként a hívek elé Bálint Sándor életét is, aki a kommunista diktatúra egyik legsötétebb időszakában, az ötvenes évek üldöztetései közepette sem veszítette el hitét. 

Felidézte megrendítő vallomását is, amelyet születésnapja előestéjén vetett papírra: bár úgy érezte, „hajótöröttje lett önmagának”, Bálint Sándor mégis azt írta, hogy „a tenger csodálatos, az eget pedig, ha rászakadt is, ott őrzi a szemében”. Serfőző Levente szerint ez a remény az, amely ma is megtarthatja az embert.

Szombaton az ökumenikus szellemiségét erősítve Szaplonczay Miklós görögkatolikus esperes vezetett görögkatolikus liturgiát.

Az éjszaka folyamán a Mátyás téren szabadtéri keresztutat tartottak a Ferences Világi Rend tagjai. Az ezt követően a kolostor udvarán tartott szabadtéri szentségimádáson közel százan imádkoztak.

A búcsú első napját éjféli, gyertyafényes szentmise zárta, amelyet Ocsovai Grácián ferences szerzetes, pap mutatott be az elhunytakért. Majd a hívek hajnalig virrasztottak a templomban.

Aradról és Nyíregyházáról is érkeztek zarándokok

Vasárnap már kora reggeltől érkeztek a hívek az alsóvárosi búcsúba. Keresztalják jöttek Domaszékről, Szentmihályról és Gyálarétről, sőt Nyíregyházáról és Aradról is érkeztek zarándokok, akiket Mária-köszöntő énekcsokorral fogadott a piarista iskola két népzenetanára, Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza.

A délelőtti ünnepi szentmisét Martos Levente Balázs esztergom-budapesti segédpüspök mutatta be. A püspök emlékeztette a résztvevőket arra a folytonosságra, amelyet a Havas Boldogasszony-búcsú képvisel immár 500 éve.

A szentmise után tartották a hagyományos körmenetet a Mátyás téren.

A szertartásokat követően a látogatóknak lehetőségük nyílt közelebbről is megismerni a helyszínt: kegyhelytörténeti bemutató és idegenvezetés indult a templomban, a kolostor falai között, valamint a ferencesek gyógynövényes kertjében.

Délután szentmisét mutattak be a betegekért, az idősekért, az őket ápoló egészségügyi dolgozókért, amelynek keretében kiszolgáltatták a betegek szentségét is.

A Havas Boldogasszony-búcsú után sokan megerősödve tértek haza

A kétnapos búcsú hálaadó szentmisével zárult, amelyen Kis Efrém ferences szerzetes arra bátorította a jelenlévőket, hogy merjenek közelebb lépni Jézushoz. „Van helyünk az Isten mellett, az Isten közelében – hangsúlyozta.

A kánikula ellenére sok zarándok vett részt a búcsún; a padsorok megteltek a szentmiséken, a gyóntatófülkéknél hosszú sorban várakoztak a hívek a búcsú mindkét napján. 

„A személyes lelki feltöltődés mellett a közösség ereje érintett meg a leginkább. Felemelő és megható volt látni, hogy ennyi ember együtt imádkozik, ugyanazzal a reménnyel a szívében” – mondta egy zarándok.

Forrás: delmagyar.hu; Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Gémes Sándor; Török János

Magyar Kurír