Új igazgatóhelyettes a Katolikus Karitásznál

Zagyva Richárd az elmúlt nyolc évben a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász igazgatójaként szervezte a régió szolgálatát.

Zagyva Richárd a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola szociális munka és hittanári szakán végzett, majd hajléktalanokkal kezdett foglalkozni először szociális munkásként, majd az idős, beteg hontalan személyek ellátására szolgáló Hajléktalanok Otthona vezetőjeként. 2007 elején került a veszprémi karitászhoz. Ugyanebben az évben nevezte ki Márfi Gyula érsek a veszprémi karitászközpont igazgatójává.

Vezetése alatt a már működő 22 plébániai karitászcsoport száma 35-re emelkedett, és 400-ra nőtt az önkéntesek száma. Jelentősen erősödött a Veszprémi Főegyházmegyei Karitász szervezeti felépítése és infrastruktúrája is. Bel- és külföldi támogatói kapcsolatrendszert alakított ki, aminek köszönhetően bővültek a segélyprogramok is. Az országos karitászközpont és a főegyházmegyei karitász támogatásainak is köszönhetően a plébániai csoportoknak is több lehetőségük nyílt a rászorulók támogatására. Ma már olyan karitászcsoportok is vannak, melyek az idősek, betegek rendszeres látogatásán, az otthoni segítségnyújtáson és a családok évközi anyagi és természetbeni támogatásán túl saját segélyakciókat, nyári táborokat, jótékonysági programokat, célcsoportok szerinti foglalkozásokat bonyolítanak le, vagy rendszeres ügyfélfogadást tartanak, saját helyiséggel, raktárral.

Zagyva Richárd irányítása alatt számos nagyszabású segélyakció valósult meg, amely komoly segítséget jelentett a rászorulóknak, ilyen volt többek között az EU élelmiszersegély-programja, a nyári táborok, a Krízisprogram vagy a Tűzifaprogram, az Öngondoskodó Háztartások, az Együtt a Gyermekekért, a Kályhaprogram, a Beiskolázási támogatás, az Egymillió Csillag a Szegényekért és a húsvéti, karácsonyi akcióik is. Ezek mellett fejlesztő programokat és táborokat szervezett fogyatékkal élők számára is.

Segélyközpontot alakítottak ki, ahol ügyfélfogadás formájában támogatják a rászoruló családokat, személyeket például szociális ügyintézésben, mentális és anyagi problémák és krízishelyzetek kezelésében. Ezen közvetlen támogatási forma során évente több száz család szociális problémáját, krízishelyzetét orvosolták.

2010-ben az első naptól főkoordinátora volt a karitász vörösiszap-katasztrófa károsultjaiért végzett munkájának, a kezdeti gyorssegélyezéstől az újjáépítés befejezéséig. A katasztrófa elhárítása, valamint a mentés során tanúsított kiemelkedő helytállása, illetve az azt elősegítő tevékenysége elismeréséül kitüntették.

2011-ben országosan felkutatta és összegyűjtötte a Katolikus Karitász múltjával kapcsolatos dokumentumokat, írásokat, tárgyakat, és Lángoló szeretet címmel megírta a Karitász történetét, valamint megszervezte a segélyszervezet megalakulásának 80. évfordulója alkalmából nyílt történeti kiállítást.

2011 novemberében Veszprém városa Hornig-díjjal ismerte el a szociálisan rászorulókért végzett kiemelkedő tevékenységéért.

„Még Egerben laktam, és körülbelül tizenöt éves lehettem, amikor ministránsként megismerkedtem kispapokkal, akik fogyatékkal élő gyermekeket látogattak, és foglalkozásokat, hittanórákat, nyári táborokat szerveztek a részükre. Egyszer elhívtak magukkal egy ilyen foglalkozásra, és attól kezdve három éven keresztül látogattam én is a fogyatékkal élő gyermekeket, és három nyári táborban vettem részt segítőként. Ezek olyan meghatározó élmények voltak a másokon való segítés, a szolidaritás és a tényleges karitatív munka terén, amelyek már az esztergomi gimnáziumi évek alatt eltökéltté tettek, hogy ilyen területen szeretnék tovább tanulni” – nyilatkozta egy interjúban Zagyva Richárd.

Fotó: Katolikus Karitász

Magyar Kurír