Új jelölt a Pannonhalmi Főapátságban – Megkezdi szerzetesi útját Gurányi Krisztián

Megszentelt élet – 2026. augusztus 8., szombat | 19:00

Hivatalosan is kezdetét vette Gurányi Krisztián jelöltsége a Pannonhalmi Főapátságban augusztus 5-én, az I. vesperás keretében.

Az eseményhez kapcsolódó szentírási olvasmány Ábrahám és Sára története volt (Ter 18,1–3.10a), amelyen keresztül a közösség a kitartó bizalom és az isteni ígéret üzenetét helyezte a középpontba. Az új jelöltet Gérecz Imre OSB magiszter atya köszöntötte, bátorító szavakkal fordulva hozzá:

„Kedves Krisztián! Legyél kitartó a reménységben. Mindennap engedelmeskedj annak az álomnak, amit Isten álmodik rólad. És mindig tartsd nyitva sátrad bejáratát, hogy befogadd őt, amikor visszatérőben meglátogat.”


A szerzetesi jelöltség az első lépés a szerzetesi formáció folyamatában, melynek során a jelölt bekapcsolódik a pannonhalmi bencés közösség liturgikus életébe és mindennapjaiba.

A kapcsolódó olvasmányt és Gérecz Imre OSB magiszter atya buzdítását teljes egészében az alábbiakban olvashatják.

Olvasmány: Ter 18,1–3.10a

„Azután megjelent [Ábrahámnak] az Úr Mamré tölgyesében, amikor a déli hőség idején a sátor bejáratában üldögélt. [Ábrahám] fölemelte tekintetét, és látta, hogy három férfi áll előtte. Amint meglátta őket, eléjük futott a sátor bejáratától, földre borult, és így szólt: Uram, ha elnyertem jóindulatodat, kérlek, ne kerüld el szolgádat! … [Miután ettek], egyikük azt mondta neki: Egy esztendő múlva visszatérek hozzád, és feleségednek, Sárának akkor már fia lesz!”

Ábrahám és Sára története arra tanít, hogy bármi jóba kezdünk az életben, hogy az a jó ki tudjon bontakozni, kitartó bizalommal kell hinnünk abban, hogy az ígéret be fog teljesedni. Amikor Isten meghív, eleinte nem sok látszik abból, amiben remélünk. Ahogy pedig telnek az évtizedek, az bizonytalanít el bennünket, hogy Isten nem egészen azt építi az életünk alapjaira, mint amit mi a saját akaratunk szerint megálmodtunk.

Isten ígérete kettős. Termékenységet ígér Ábrahámnak; másrészt azt is, hogy egy esztendő múlva visszatér. És ez talán legalább annyira fontos, mint a gyermek – Isten kitartása, Isten hűsége, Isten álma, amely nem azonos azzal, amit mi álmodunk magunkról.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria